Hírek Bulik, koncertek Fesztiválok Interjúk Lemezajánló Fotók / videók Fórum Képeslap Linktár

Bee Gees

Bibliográfia - Bee Gees

A The Bee Gees együttes minden idők egyik legsikeresebb popzenekara, többszörös Grammy-díjas. 45 éves pályafutásuk alatt a Gibb fivérek 19 dala vezette a slágerlistákat, egyetlenek a Beatles mellett, akiknek egy időben öt daluk is szerepelt az USA TOP 10-ben (1978. március 4-én: Love Is Thicker Than Water (1.) – Andy Gibb, Stayin\\\' Alive (2.), Emotion (4.) – Samantha Sang, Night Fever (5.) és a How Deep Is Your Love (10.)). Albumaikból több, mint 120 millió példány került értékesítésre a világ országaiban, kislemezeikkel együtt közel 200 millió példányban vásárolták meg lemezeiket.

tovább »



7 Grammy-díjjal, ezen kívül még 8 Grammy-díj jelöléssel rendelkeztek. Megkapták az életműdíjat, tagjai lettek a Rock and Roll Hall of Fame-nek, Barry Gibb pedig a Songwriters Hall of Fame-nek. Nem csak zenészként, hanem zenei producerként is jelentős díjakat kaptak.

A Gibb fivérek több mint 1000 dalt írtak, dalaikat olyan világhírességek játszották, énekelték, mint Elvis Presley, Janis Joplin, Barbra Streisand, Diana Ross, Samantha Sang, Dionne Warwick, Celine Dion, Kenny Rogers, Dolly Parton és Cliff Richard.

A zenéjükre elsősorban a Beatles, az Everly Brothers, Buddy Holly és a Mill Brothers gyakorolt hatást. A disco-korszak sok meghatározó dala is a nevükhöz fűződik.

A Bee Gees együttes története [szerkesztés]

A Gibb család gyökerei Manchesterbe nyúlnak vissza: itt született Hugh Gibb és Barbara May Pass, itt is házasodtak össze 1944. május 27-én, valamint itt született meg az első Gibb gyerek, Lesley 1945. január 12-én.

Nem sokkal Lesley megszületése után a család elköltözött Man szigetére, Douglasbe, ahol a papa nyaranta szállodákban játszott zenekarával, télen pedig egyéb munkákkal tartotta el családját. Man szigeten született meg Barry 1946. szeptember 1-jén 8 óra 45 perckor, valamint az ikrek, Robin és Maurice 1949. december 22-én (3 óra 15 perckor, illetve 3 óra 50 perckor), mindhárman a Jane Crookall Maternity Home-ban.

Az első lemezig [szerkesztés]

A rockzene első igazi hatása Barryt érte, amikor hatéves korában először látta Mary Lloyd rockzenei műsorát a TV-ben. Hamarosan a rockzene szerelmese lett, arról ábrándozott, hogy gitározni fog, popzenész lesz.

A Gibb család 1955 januárjában költözött vissza Manchesterbe, a Keppel Roadra, a város Chorlton-Cum-Hardy kerületébe. A család nagy szegénységben élt, a gyerekek az utcán csavarogtak, s gyakran kerültek összetűzésbe a rendőrséggel.

1956-ban a három fivér, Barry, Robin és Maurice elkezdett saját szórakoztatásukra vokálban énekelni. 1957. szeptember 1-jén Barry születésnapjára megkapta élete első gitárját, nemsokára már saját dalokat írt, testvéreivel képzeletben zenekart alapított melyet „Rattlesnakes”-nek neveztek. Még ugyanebben az évben, december 28-án a három Gibb fivér és két barátja, Paul Frost és Kenny Horrocks közönség előtt lépett fel a helyi Gaumont moziban „Rattelsnakes” néven, ahová két film vetítése közötti éneklésre hívták meg őket. (Paul Anka „I Love You, Baby” számát kellett playback-ről énekelni, azonban Robin vagy Maurice kiesett szerepköréből, így saját hangon is énekeltek). Ezután a három fivér és két barátja többször is fellépett közönség előtt, Barry ritmusgitározott, a három testvér és két barátjuk énekelt. A zenekart egyszer „Rattlesnakes”-nek, máskor „Wee Johnny Hayes”-nek vagy „Blue Cats”-nek nevezték.

Az utolsó Gibb gyerek, Andrew Roy Gibb 1958. március 5-én született a Stretford Memorial kórházban, Manchesterben.
1958 májusában a két barát, Paul Frost és Kenny Horrocks kilépett az együttesből.

1958 augusztusában a Gibb család az új élet reményében felkerekedett, és felszállt egy Ausztráliába induló hajóra. A tengeri utazás 5 hétig tartott, érintették Afrikát, Egyiptomot, Srí Lankát. A hosszú, unalmas úton Barry és testvérei az utasokat és a személyzetet énekléssel szórakoztatta (magukat ekkor „Barry and The Twins”-nek nevezték). 1958. szeptember 1-jén, Barry születésnapján érkeztek meg Ausztráliába, majd Brisbane-ben telepedtek le. Lakásuk a Redcliff Peninsulában volt. Hugh Gibb egyéb munkával tartotta fenn családját.

1959 elején a fiúk egy lokálban (Redcliffe Speedway) kezdtek el énekelni, így kerestek pénzt. Itt figyelt fel rájuk a lokál tulajdonosa, Bill Goode, aki beajánlotta őket a brisbane-i rádiós-lemezlovas barátjának, Bill Gates-nek. Bill udautazozott és meghallgatta a fiúkat, érdeklődéssel hallgatta Barry számait. Barrytól kapott egy magnószalagot, melyen hat Barry Gibb-szám volt, és ezeket 1959 közepén leadta a rádióban. (A zenekart B.G.\\\'s néven konferálta be, ami lehetett Barry Gibb monogramja vagy magáé a lemezlovasé, esetleg a Brothers Gibb rövidítése is.)

1960 márciusában a testvérek előszőr léptek fel a helyi televízióban, utána rendszeresen énekeltek populáris dalokat különböző rendezvényeken. 1960. december 26-án a sydneyi Rialto Színházban léptek fel. Ebben az időszakban édesapjuk, Hugh menedzselte a fiúkat, valamint több alkalommal dobolt a fellépéseiken is. 1961 szeptemberében Barry befejezte iskolai tanulmányait, a Gibb család pedig a Cribb-szigetre költözött, nem messze Brisbane repülőterétől. Több helyen is laktak Brisbane környékén, majd az 50 mérföldre levő Surfers Paradise-ra költöztek. A B.G.\\\'s az „Aranypart” szállodáiban és klubjaiban lépett fel (esténként a szállásuktól 20 mérföldre lévő Coolangattában, a Grand Hotelben és a Beahcomber Hotelben). Édesapjuk a zenekart az akkor igen népszerű Mill Brothers énekegyüttesre formázta át, időszerű rock slágereket adtak elő, pl. Everly Brothers-dalokat. Barry ebben az évben szerződést írt alá a „Belinda Music”-al zeneszerzésre.

1962 szeptemberében Col Joye, egy akkor Ausztráliában élő, és ott híres popsztár, valamint bátyja és menedzsere, Kevin Jacobsen a Surfers Paradise-on tartózkodott. Barry átadott nekik egy magnószalagot, melyen többek között a „Let Me Love You” és a „Starlight of Love” című szám is rajta volt (a többi nem ismert). Kevin fantáziát látott a B.G.\\\'s együttesben és elvitte őket a Sydneybe, a Festival Recordshoz, hogy lemezkiadási szerződést kössenek.
A korszak dalai:

* Hopscotch Polka (1958) szerző: Barry Gibb, nem rögzítették szalagra, az akkori barátai emlékeztek erre a névre.
* Turtle Dove (1957) szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, Barry Gibb emlékezett a címre, de a dallamára már nem.
* The Echo of Yuor Voice (1958) szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, az 1959-ben Bill Gates-nek átadott szalagon szerepelt.
* Twenty Miles to Blueland (1958) szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, az 1959-ben Bill Gates-nek átadott szalagon szerepelt, a This Is Your Life TV Showban (1991) hangzott el, valamint megjelent több válogatáslemezen is ( From The Gibb Files, Lost & Found II, From The Bee Gees Archives Vol2)
* Let Me Love You (1959) szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, az 1959-es Bill Gates-szalagon, valamint az 1962-ben a Col Joynak átadott szalagon szerepelt. Megjelent Tommy Steel kislemezén és előadásában 1965-ben. Barry, Robin és Maurice Gibb 1991-ben, egy rádióban énekelte el. Később válogatáslemezeken is megjelent.( The Bee Gees Unleashed, Lost & Found)
* (Underneath The) Starlight of Love (1959) szerző: Barry Gibb, Col Joy előadásában 1963-ban kislemezen jelent meg, az 1959-es Bill Gates-szalagon, valamint az 1962-ben a Col Joynak átadott szalagon szerepelt. Később egy válogatáslemezen is megjelent (Assault the Vaults).
* Time Is Passing By (1960), szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, később egy ausztráliai TV-showban adta elő a Bee Gees, valamint megjelent a Guilty Pleasures Demos lemezen.

Ausztráliai korszak

Indulás

A Bee Gees együttes 1963-tól kezdődően szerződést kötött a Festival Records lemezkiadóval, a család emiatt 1963 januárjában Sydney-be költözött, a fivérek pedig stúdióba vonultak, és február folyamán rögzítették a The Battle of the Blue and the Grey / The Three Kisses of Love című számokat, Barry szerzeményeit. A lemez producere Cole Joye volt, együttese, a Joy Boys játszott dobon és basszusgitáron, a Gibb fivérek pedig énekeltek. A lemez hangmérnöke Robert Iradle volt. A kislemez 1963. március 22-én jelent meg „Leedon” címke alatt Ausztráliában (a lemezeken levő dalokat rögzítésük előtt a testvérek már előadták a televízióban és rádióban).

A Timber! / Take Hold of That Star kislemezük 1963 augusztusában jelent meg (szintén Barry Gibb dalai). A testvérek énekeltek, Barry Gibb ritmus-gitározott. A lemezfelvételek mellett a testvérek közreműködtek a Festival Records–al leszerződött énekesek, együttesek felvételeinél háttérénekesként. (Judy Stone, Johnny Devlin and his Devils)

A következő években Kevin bemutatta a The Bee Gees együttest szinte mindenhol. Hotelekben, klubokban léptek fel Sydney körzetében, a nevük ismertté vált Ausztráliában. Saját számok mellett más előadók számai is szerepelt repertoárjukban, többek között Chubby Checker és Johnny O\\\'Keefe számai.

A Beatles együttes hatása

1964 a Bee Gees zenekar számára Ausztráliában a megismertetés éve volt, idejük nagy részét turnék tették ki.

Mint egy forgószél, úgy robbant be az ausztrál popzenei életbe is a Beatles hatása, megváltoztatva a zenei gondolkodást. Mindenki olyan típusú dalokat akart énekelni, játszani, mint a Beatles, Barry is hatása alá került. Kísérletezni kezdett, kiterjesztette a zenei világát. De ebben az évben mégis inkább más előadók lemezein szerepeltek a fiúk.

Összesen három kislemezük jelent meg: a \\\"Peace of Mind / Don\\\'t Say Goodbye\\\", 1964. márciusban, az első olyan lemezük, ahol közvetlen hatása érződik a Beatles zenéjének, majd 1964. augusztus 17-én a Claustrophobia / Could It Be kislemezük. A harmadik kislemez a Turn Around, Look at Me / Theme from ‘The Travels of Jaimie McPheeters’ (Ausztrália, (1964. október 12.) volt. Az első számot Jerry Capehart szerezte és Glen Campbell dalának feldolgozása, a második a Jerry Winn, Leigh Harline szerzőpáros dala,a The Osmond Brothers dalának feldolgozása. Ez volt az első olyan lemez, amelyen nem saját, hanem idegen szerzők műveit jelentették meg a Bee Gees név alatt.

1965–ben a Bee Gees életében komoly és döntő változás állt be: Bill Shepherd lett a producerük, majd megváltak egymástól, először kerültek egy számmal a Top20-ba, valamint megjelent első LP-jük is. A leglényegesebb változás az együttes életében, hogy Maurice és Robin is elkezdett dalokat írni, valamint énekesként már nemcsak a vokálban hallatszott hangjuk, hanem fronténekesként is bemutatkoztak.

1965 elején Robert Iradle, addigi zeneszerkesztőjük és producerük elhagyta a Festival Recordot, így hivatalos producer nélkül maradtak. Az ebben évben megjelent első kislemezük már így készült. Ezen a lemezen jelent meg Arthur Alexander száma az A oldalon (Every Day I Have to Cry).

A Festival Records-nál a Bee Gees együttes Robert Iradle távozása után Bill Shepherdhez került. Az angol Bill Shepherd, Ausztráliában dolgozott ebben az évben, mint karmester és rendező, nem szeretett más művészekkel dolgozni, mint rendező. Bill vissza akart térni a popzenei világba, mint Shepherd and His Flock (az utolsó LP-je 1959-ben jelent meg). Producersége alatt Bill rengeteg tanácsot adott a fiúknak.

1965 augusztusában vették fel, és szeptemberben jelent meg a „Wine and Women / Follow the Wind” kislemezük, amelynek egyik dala, a „Wine and Women” az ausztráliai Top 20-ba került. Ezen a lemezen énekelt először Robin szólóénekesként Barryvel, itt kezdett kialakulni a jellegzetes Bee Gees hangzás is.

A Festival vezetősége azonban úgy látta, hogy ennél többre nem lesznek képesek, ezért szerződést bontott a fiúkkal. A Bee Gees így producer és kiadó nélkül maradt.

A Festival Records kiadóval való együttműködésüket, mintegy összefogalalva az 1959-1965 közötti időszakot, a „The Bee Gees Sing and Play 14 Barry Gibb Songs” nagylemezük zárta le. A lemez producere Bill Shepherd volt, 1965 novemberében jelent meg, átütő sikert nem aratva. Ezen a lemezen a 14 számból 9 már megjelent korábban, csak 5 új felvétel szerepel Barry dalaiból.

Az 1966-os év a Bee Gees-hangzás kiteljesedésének éve volt, ami aztán 1967-től a világhír felé repítette őket. Az 1966-os évet még a Leedon lemezkiadóval kezdték a „Cherry Red / I Want Home” kislemezzel 1966 márciusában. Lemezük, bár a Festival Record új, 4 sávos felvevőkkel is rendelkező stúdiójában lett felvéve, mégis mono felvétel lett. A felvételek minősége nem volt jó, így először pályafutásuk alatt a Bee Gees-nek kellett az utómunkálatokat is elvégezni. Ezek után határozták el, hogy szakítanak a Leedonnal. Március végén Barry megkereste Nat Kipnert, aki a Spin kiadót ajánlotta nekik. Nat Kipner amerikai volt, aki áttelepült Ausztráliába, producerként dolgozott zenei show-k, TV műsorok és lemezkiadások területén, zeneszerző volt és több zenei tartalmú újság publicistája. Nat szerette volna, hogy Barry mellett Maurice és Robin is a stúdió részére dalokat írjon, Robint ez nem érdekelte, de Maurice azonban boldogan elfogadta az ajánlatot.

Az igazi Bee Gees hang kialakulása is akkor kezdődött, amikor Nat Kipner meghívta őket Ossie Byrne stúdiójába, a St. Clair stúdióba, Hurtsvillebe, Sydney külvárosába. Ez a stúdió egy kis stúdió volt, egy-két felvevőmagnóval, ugyanakkor a kor legmodernebb technikai felszereltségével rendelkezett, a hangmérnökei is kiválóak voltak. A Bee Gees lemezeinek hangzásvilága is nagyságrendekkel lett jobb, mint előtte volt. A producerük Nat Kipner lett, akinek kapcsolatai révén nemcsak az ausztrál, hanem a nemzetközi világban is lehetőséget teremtett arra, hogy a Bee Geest megismerjék.

„Spicks and Specks” nagylemezük 1966 májusában már a Spin kiadóval jelent meg, és a St. Clair stúdióban lett rögzítve. Ezen a lemezen Barry Gibb mellett Robin és Maurice zeneszerzőként is bemutatkozott. A lemez eredetileg a „Monday’s Rain” nevet viselte (az első számról), de a „Spicks and Specks” szám kislemez megjelenése és sikere után a címet megváltoztatták, valamint a később nyomtatott lemezeken a két szám lemezen elfoglalt helye is felcserélődött. A „Spicks and Specks” lemez meghozta számukra a sikert nemzetközi szinten is.

« bezár