Christina Grimmie péntek este Orlandóban lépett fel. A koncert után autogramot osztogatott, a dedikálás közben egy férfi lelőtte. A New Jersey-i születésű énekesnő bátyja elkapta a tettest, aki – miközben dulakodtak – halálosan megsebesítette magát. Christinát válságos állapotban szállították a helyi kórházba, az életét nem sikerült megmenteni. Huszonkét éves volt.

A világszerte a híradások élére kerülő hölgyről nálunk valószínűleg eddig senki sem hallott. Az amerikai The Voice hatodik, 2014-es tavaszi sorozatában szerepelt, s ezzel megerősítette helyét a harmad- és negyedvonalbeli (ha van ilyen) amerikai énekesnők csoportjában. Még a verseny előtt, 2013 augusztusában jelent meg egyetlen nagylemeze, a With Love, amely az amerikai albumeladási listán a 101. helyig jutott. Az USA-ban az eddig tíz szériát megélt The Voice még egyetlenegy olyan sztárt sem nevelt ki, aki bekerült volna az élvonalba.

Mifelénk is valami hasonló tragédia kellene ahhoz, hogy az utóbbi három-négy év hazai zenei tehetségkutatóinak „felfedezettjei” helyet kaphassanak a zene történelemkönyvében. Tudom, ez morbid, de ez az igazság. Az X-Faktor győzteseit talán még fel tudjuk sorolni, de a döntősöket már aligha. Jöttek, szárnyaltak, azóta pedig szenvednek, ha pedig mégsem, az azzal magyarázható, hogy hátat fordítottak a zeneiparnak, pedig mentoraik végig azt szajkózták, ott a helyük, színpadra születtek. De maradjunk a győzteseknél. Hány slágere van az X-Faktor legutóbbi két győztesének, Tóth Andinak és Danics Dórának? Egy sem. Hová tűnt a Rising Star győztese, Várhegyi Lucas Palmira? Fogalmunk sincs. De ezek már senkit sem érdekelnek, hiszen ha elmúlik a nyár, jön az ősz, s vele együtt legalább két zenei tehetségkutató. Új szereplők kerülnek reflektorfénybe.

A hatodik X-Faktor mentorai már ismertek. A névsor alaposan kiverte nálam a biztosítékot. Azt már régóta tudom, hogy kétféle ember létezik: aki szerepelt már tehetségkutatóban és aki szerepelni fog. Most már azt is tudom, az ismert zenészek is két csoportra oszthatók, az első csoportot a volt zsűritagok alkotják, a másikban lévőkre pedig vár a zsűrizés. Már Tóth Gabi szerepeltetését sem értettem. Egyedül őt tartották meg a legutóbbi sorozatból, s kapott maga mellé három hasonló zöldfülűt. Nem kétséges, Gáspár Laci az egyik legtehetségesebb fiatal hazai énekes. Nevezzünk meg egy slágerét! Ez nem megy. Puskás Peti színészként is megállja a helyét, a The Biebers nevű zenekarának pedig világszínvonalú dalai vannak. Nevezzünk meg egy slágerét! Ez sem megy. ByeAlex előtt megemelem a kalapomat, felfrissítette a hazai könnyűzenét. Az ő legnagyobb slágerét (Kedvesem) mindenki ismeri, mégis óriási túlzás berakni őt ilyen műsorba. Ha tizenöt-húsz év múlva is az élmezőnyben lesznek, akkor már elgondolkodhatunk, van-e a helyük zsűriben.

A lényegen ez persze semmit sem változtat: megint jönnek az új tehetségek, mindenkit agyondicsérünk majd, de trónkövetelő nem lesz közöttük. A döntősök többségének még saját dala sem készül. Koncertezni ideig-óráig azért fognak, aztán eltűnnek a süllyesztőben. A rádiók nem fogják játszani őket. A Petőfi rádió sem. És meg is érkeztünk a másik témánkhoz: hogyan ronthat el néhány, fontos pozícióba kerülő futóbolond egy okosan és gondosan felépített műsorstruktúrát. 

Erről legközelebb írok. (Új Szó)

Puha József

2016. 06. 14. 10:10