Beiratkozott a kaliforniai Stocktonban lévő levő College of Pacific-ra és hogy még jobban belekerüljön a jazzéletbe, megalapított egy 12 tagú band-et, valamint megkezdte elméleti és zeneszerzési tanulmányait Darius Milhaud-nál. Miután befejezte a Pacific-et, úgy döntött, hogy folytatja korábbi komolyzenei tanulmányait. A Mills College-ben Schönberg tanítványa volt, második világháborús katonai szolgálata megszakította tanulmányait. 1946-ban Európából visszatért Milhaud-hoz és ebben az időben alakította meg első fajsúlyos jazzegyüttesét, a Jazz Workshop Ensemble-t, amely nyolctagú volt és amellyel három esztendővel később Dave Brubeck Octett néven lemezfelvételeket készítettek. Innen már következetesen a jazz útján haladt tovább, amikor 1949-ben Cal Tjader-rel megalapította első trióját, amelyben Cal Tjader és Norman Bates szerepeltek. (utóbbit hamarosan Ron Crotty váltotta fel), ám amikor 1951-ben az altszaxofonos Paul Desmond is csatlakozott a csapathoz Dave Brubeck kis csoportja jelentős kritikai visszhangra talált.

Az ötvenes évek vége felé Tjadert és Crottyt Gene Wright és Joe Morello váltotta fel.
Brubeck ezt a sokat dicsőített és termékeny quartettet 1967-ig vezette, amikor is Desmond kivált az együttesből. Egy rövid ideig Gerry Mulligannel dolgoztak, majd 1972-ben Brubeck egy új csapattal kezdett dolgozni, amelyben három fia is szerepelt. 1976-ban a klasszikus quartet rövid időre újra összejött, de csak igen ritkán koncertezett. Brubeck és Desmond együttműködése volt a siker titka.

Az együttes 1959-es sikerét a Take Five-ot Paul Desmond komponálta, amely hatalmas lehetőséget adott a szaxofonosnak, hogy melodikus improvizációit a zenekarral bemutathassa. Az elsősorban komponista és csak másodsorban hangszeres Brubeck saját szólóiban arra törekedett, hogy fejlessze képességeit a komplex, gyakorta aszimmetrikus ütemnemek területén való munkában. Kompozíciós területen számos jazzstandard-et, két balettzenét, egy musical-t egy misét, televíziós és filmzenéket, egy oratóriumot és két kantátát alkotott. Brubecket mindezek ellenére elsősorban klasszikus quartettjének felvételeiről ismerik, amelyeken Paul Desmond is játszott, illetve részben azonosítják a Take Five-val is.

Kisegyüttese a legtöbb nagy nemzetközi jazzfesztivál központi attrakciója és az ötvenes-hatvanas években számos Downbeat és Metronome népszerűségi listát nyert. 1954-ben Brubeck a Time magazin címlapján szerepelt és tíz évvel később meghívták egy koncertre a washingtoni Fehér Házba, amelyet azután 1981-ben megismételt. 1988-ban Gorbacsovék tiszteletére fellépett Moszkvában is. Nevét mindenki ismeri és alighanem ő a modern jazz legnépszerűbb figurája.

Simon Péter

2003. 10. 28.