Napközben a már megszokott tipikus képek tárultak elénk: elájult, részeg, másnapos, alternatív formák rótták az utakat, zenéltek, ismerkedtek, ittak, ettek, és pilledtek. A MOTÖRHEAD-es arcok is kezdtek már eltűnni, akik egy külön kategóriát képviseltek a fesztivál területén. A délelőttöt mindenki a szokásos ütemben próbálta túlélni. Ki kiránduli, ki strandolni, ki csak a helyi krimóig ment el, de nem hiszem, hogy bárhol is járt, rosszul érezte volna magát!

A napot a LUDDITÁK-on kezdték a legtöbben, ami pazar alternatív muzsikával kedveskedett számunkra, ám ugyanekkor Hajós András is fellépett a VIVA színpadon az EMIL RULEZ!-zel. Mindkettőre egész nagy tömeg volt kíváncsi. Ám konkurencia volt még a MultiCaféban is, hiszen itt BEAT DIS zenélt, de olyan meleg volt egész nap, hogy élményt nyújtott bemenni az undorító, dohányfüstös, szauna-szerű helyre tombolni.

Ám nem kevés ember akadt, aki annyira fanatikus, hogy mindez nem vette el a kedvüket, és lucskosra izzadva magát tombolta végig a délutánt, különösen azért is, mert utánuk a MITSOURA, majd a KORAI ÖRÖM is ezen a helyszínen lépett fel.
Akiknek a tombolás mást jelentett, pl pogózni egy jót, szétverni mások arcát, és szétveretni az arcukat, azok a Jim Beam-et, és a DeWalt sátrat találták meg, ahol NUKE, SUBSCRIBE, FISH!, NECK SPRAIN, SEAR BLISS, BLIND MYSELF, és még számos bandák léptek fel sorra kora délutántól kezdve, késő estig. A Jim Beam-ben lépett fel a KOWALSKY MEG A VEGA is, akik némileg alternatívabb muzsikájukkal cserélték le a közönséget.

Eközben a Malátabárban Unplugged-ekkel szórakoztatták az odalátogatókat, akik gyakran csak egy sörre, vagy Isten bocsá' sok sörre tértek be, hiszen az uccsó napra már majdnem mindenki megtudta, hogy Hegyalja pólót lehetett szerzni itt csekély mennyiségű, szám szerint 20 korsó sör után. Ez persze semmi, hiszen 20 sört az ember meg sem érez, így aztán nem egy pólót kellett kiadniuk a sörös srácoknak...

Ismételten a Krisna sátor volt a legkeresettebb, ahol mint minden évben ételt osztottak, amiért csupán egy Gouranga-t és némi aprópénzt vártak cserébe. Közben embertelen zene kíséretében torkuk szakadtából üvöltötték a HáreKrisnát.

A VIVA színpad végig tele volt, ami nem is csoda, hiszen olyan nevek zenéltek nekünk, mint a QUIMBY, a DUB PISTOLS, és a FREESTYLERS. Az mondjuk igaz, hogy nem volt annyi ember, mint a MOTÖRHEAD-en, de ez persze érthető is!
Az este egyik legnagyobb durranása a Zöld sátorban volt, ahol az Erdélyből érkezett TÜNDÉRGROUND lépett fel! Ezek a srácok egyszerűen tökéletesen játszanak! Fantasztikus módon tudtják ötvözni a hegedű, doromb, és furulya hangját a gitárral, szintetizátorral, és dobbal. Egy kitűnő, élő drum&bass-nek lehettünk szem, és fül tanúi, ugyanis még az alapot is igazi dobon játszották! Sajnos Őket igen kevesen ismerik, ezért még a legkisebb sátorban sem volt nagy nyomor.

Másnap szomorúan ébredtünk, mert fel kellett fognunk, hogy véget ért a fesztivál...A szomszédok jó része már ott sem volt, akik még ott voltak, azok is lázasan pakoltak, bontották a sátraikat, és rohantak ki az állomásra jegyet venni, helyet foglalni, hazamenni. Akik meg nem siettek annyira, azok még kényelmesen pakolásztak, kincseket kerestek a romok alatt, majd Ők is elhagyták a fesztivál helyszínét. Az utcákon még jó pár ember lézengett, de koránt sem annyi, mint az elmúlt 3-4 napon. A boltok zárva voltak, az ivók és éttermek egy része még nyitva tartott, de túlzásokba ők sem estek! Így délelőttre még az ég is elszomorodott, sírtak a felhők...eleredt az eső...igazi szomorú távozás volt! Túl jó volt ez az 5 nap is! De nem tehetünk mást, itt kell hagynunk Tokajt, Hegyalját, a Hétszőlőt, és fel kell szállnunk egy mocskos vonatra, ami hazavisz bennünket a szokásos életünkbe!

Azért a vonat utat még mindannyian megpróbáltuk a lehető legjobban kihasználni, kiélvezni, az emlékeket felidézni, bár ez már erősen a fesztivál végét tükrözte...Sebaj! Reszkess Tokaj! Jövünk jövőre is! Sőőőőt, még többen...

Thx for Rusznyák Marcell Artúr

Ferenczi Attila

2006. 07. 17.