Az utóbbi néhány hétben gyakorlatilag egyetlen pozitív hangvételű cikk sem jelent meg az angol sajtóban Mobyról. A zenész meg van róla győződve, hogy a brit irkászok szánt szándékkal járatják le – ahelyett, hogy fontosabb dolgokkal, pl. a politikával vagy a klímaváltozással foglalkoznának.

„Véleményem szerint nagyon nehéz valakit úgy gyűlölni, hogy nem is ismered az illetőt. Csak kinyitom az újságot és árad az utálat minden cikkből, amiben rólam van szó – ráadásul sokan úgy fikázzák a zenémet, hogy azt sem tudják, ki vagyok és milyen dalokat írok. Érdekes, hogy néhányan a májusban megjelenő új album dalairól is többet tudnak, mint én magam.

Azt gondolom, hogy ez egy nagyon komoly probléma, és meg kellene oldani. Semmi gondom azzal, ha az emberek gyűlölnek, de ne azért gyűlöljenek, mert néhány idióta, hozzá nem értő újságíró hülyeségeket ír rólam” – fakadt ki a gigwise.com oldalon Moby.

Becsületünkre legyen mondva, mi sosem írtunk róla rosszat – és nem is fogunk, pláne, ha továbbra is olyan zseniális dalokat ír, mint pl. a fenti Bourne Identity soundtrack, az Extreme Ways.

Anglia-Moby 1-1.
Hajrá Moby.

Juhász Gergely

2008. 04. 17.