Mikor már mindenki elfoglalta helyét a színpadon az annabarbi beszédesebb frontemberei közül a még beszédesebb Péter, a színpad hátulját képző falon lógó négy körcikk negyedikeként aposztrofálta magukat, azaz a 'számitógépes figura aki megeszi a pontot'.
Rövid beállás után el is kezdték a koncertet a Valamiérttel. Frontember1, Péter elmondta, hogy az elmúlt héten a zenekar többi része betegeskedett, de ez már nem volt érezhető, hiszen nagyon hangulatos bulit nyomtak a srácok, régi és új dalok vegyesen, de a sorrenddel kis gondok akadtak, amikor kiderült, hogy nem ugyanazt írták fel a kis papirkájukra.
A dalokat persze megszakították rövidebb-hosszabb hangolások, nekem hosszúnak tűnt, nekik a szokásoshoz képest rövidnek. A hangosítás - főleg a legutóbbi, PEK-es koncerthez képest - nagyon jó volt, eltekintve attól hogy az éneket kicsit visszafogták, így nem mindig volt érthető a szöveg.
Az új dalok mintha pihisebbek lennének, ez talán a hosszú ideg télnek köszönhető, de aki üvöltözésre vágyott az is megkapta a magáét, mert elhangzott a Valami idebenn, meg a H is, hogy a kedvencemről a 20 utánról ne is beszéljünk. De sajnos hamar letelt az idő, és az előző naphoz képest kevésbé külföldi közönség hiába próbálta lelkesen visszatapsolni a zenekart, a 45 perc az 45 perc. Kiderült, nagy sikerre való tekintettel a fesztivált meg szeretnék ismételni ősszel, több zenekarral, annak lehetne a neve mondjuk 6x75 perc Indiepop Víkend például.

(A beszámoló X ügynök magántranzakciója -halála. Gyengébbek kedvéért: e cikk írója nem azonos az alant látható világmárka, azaz kapafogakat viselő szerkesztőségi tag személyével. Megértésüket köszönjük.)

kárpátidia

2003. 04. 29.