/A fesztiválon személyesen ugyan nem, de egy sajtótájékoztató keretében beszélgethettünk a srácokkal, így a kérdések megalkotásának terhe nem a mi vállunkat nyomta - ezúton is köszönet a kollégáknak/

Hogy tetszik nektek a Sziget Fesztivál? (teszik fel maguknak a kérdést, a fél perces, megilletődött néma csöndet követően )

Nekünk ez az első alkalom, hogy itt járunk, de nagyon bejön, hogy egy ekkora területen ilyen sok ember gyűlt össze, hogy ennyien sátraznak. Most délután jöttünk 3 órája, éppen hogy csak bekoccantunk a városba (meg is köszönik maguknak... :)

Amúgy jártatok már valaha Magyarországon?

Nem, mindenkinek az első alkalom, nem csak a Szigeten, de Magyarországon is.

Van olyan nemzetközi banda, aki titeket inspirál?

A kezdetek kezdetén mi is a nagy klasszikusokat hallgattuk, Red Hot Chilli Peppers-t, Metallicát, Depeche Mode-ot, de manapság már nagyon más jellegű zenéket hallgatunk, többek között jazzt is!

Hova tennénet a zenéteket?

Valahova a HIM és a 69 Eyes közé tennénk magunkat, de ahogy már említettük, leginkább a '80-as évek melodikusabb dallamai ihlettek meg minket.

Hogyan jött a banda neve?

Kölykök voltunk mikor választottuk, nem akar semmit jelenteni, egy lefordíthatatlan szójáték eredménye, a Rasmus egy svéd fiúnév is, meg könyen megjegyezhető.

Gondoltatok-e arra, hogy együtt dolgoznátok más bandákkal, és ha igen kikkel?

Szívesen játszanánk az Apocalypticával, gyönyörű skandináv alapokra helyezett rockot játszanak a csellóikon, és még csak nem is laknak olyan messze!

Milyen érzés, hogy az In-Flames lesz az \"előzenekarotok\"?

Igazából nem ismerjük őket, az biztos, hogy ők nagyon kemény vonalasok, erős heavy-metal csapat... Nem ártana lenyomnunk őket! (nevetnek)

Eddig hat lemezetek jelent meg, mikorra tervezitek a következőt?

Borzasztóan sokat turnézunk jelenleg Európában, szeptembertől Amerikában, most pedig éppen Ázsiából jöttünk... de legszívesebben a világ összes országában játszanánk. A jövő év elején tartunk legközelebb szünetet, amikor elkezdjük újabb számokon törni a fejünket. Talán jövő nyáron jelenhet meg.

Egy német lap már-már vádlóan azt írta rólatok , hogy a ti zenétek az csak lányoknak szól, és a koncerteken is elsősorban ők sipítoznak...

Ezt jó hallani! (nevetnek) Miért lenne ez baj? Szerintünk nagyon sok különböző ember akad a hallgatóság között, de azt hiszem nem lepődtök meg, ha a lányokat preferáljuk!

Mit játszotok ma a közönségnek?

A jól bevált összeállítást játszuk el ma is, kicsit '80-as évek hangulata lesz...

Hány éves korotokban kezdtetek el zenésznek készülni?

Van közöttünk, akit már 6 évesen a szülei zeneiskolába járattak, utána a következő mérföldkő az volt, mikor elkezdtünk együtt zenélni, és kezdetben még Status Quo-t játszottunk. De úgy gondoljuk, hogy aki ezzel akar foglalkozni, annak érdemes elmennie zeneiskolába, ahol a tanárok figyelik minden lépését sőt, még egy kész zenekarnak (ahogy nekünk is) is szüksége lehet az ő segítségükre!

Igaz-e az, hogy a producer azt tanácsolta neked, hogy dohányozz és lefekvés előtt igyál meg egy két felest, hogy mélyüljön a hangod? (szól a kérdés Laurinak)

Tudod, a producerek ismernek egy-két csalafinta fogást .. nos.. valóban így van, az utolsó 3 napban kicsit jobban rá is feküdtem a témára! (mosolyog)

A Dead Letters (Halott Levelek) című album számainak az alapjai valós, papírra vetett irományok, vagy fiktív üzenetek?

Minden egyes dal szól valakinek, ezek egyben személyes és közvetlen üzenetek/szerzemények is. Az írásban igencsak megkönnyíti a dolgunkat, hogy elég ideje vagyunk együtt ahhoz, hogy közös munka eredményeképp, teljes összhangban, konkrét érzéseket tudjunk eljuttatni konkrét emeberekhez.

Ugrottatok valaha bungee-jumping-on?

Nem dehogy! (szól az együntetű válasz!) Nem merünk leugrani!!

Ti sátraztatok már fesztiválon?

Persze! A legutóbb akkor mikor kb. 17 évesek voltunk, és akkor is, ott is hasonlóan kattant emeberek voltak mint itt, szinte tradíció lett eljárni egy-egy nagyobb fesztiválra! Kicsit mások voltak akkor egy fesztivál "kellékei": tüzet raktunk, köré ültünk, előkerültek a hangszerek, énekeltünk. Én például valahogy minden reggel más sátorban ébredtem! (- fűzi hozzá nevetve Lauri) Képzeld el a következő szitut, mikor egy lánnyal álltok a színpadnál és a "Hallod, pont a slágerüket játsszák" bevezető mondattal le is smárolod, aztán valahogy úgy maradtok. Ez egy fantasztikus érzés!

Hallottatok-e arról, hogy a finn és a magyar nép közös ősökre vezethető vissza?

Persze hogy hallottunk róla, hallottuk a magyarokat beszélni és szerintünk nagyon hasonlít egymásra a két nyelv.

Üzentek valamit a közönségnek?

Igazából akit érdeklünk, azzal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az internetes fórumunkon, ami azért is egy baromi jó hely, mert teljesen különböző emberek, a világ különböző pontjairól folytatnak eszmecserét, ismerkednek, mesélik el a koncerten magukba szívott élményeiket. Jó érzés, hogy rajtunk keresztül történik mindez. A világ különböző pontjain a zenénk másképp csapódik le, nem érezzük úgy minta nemzetközi banda lennénk, akiket mindenhol ismernek és mindenütt ugyanúgy elfogadnak. Most játszottunk például Malajziában, ami amúgy egy különös élmény volt tekintve, hogy sokan népviseletben jelntek meg!

Mi a különbség egy ázsiai és egy európai rajongók között?

Az ázsiaiak nagyon félősek, de ők például soha nem fognak neked hátat fordítani, mondjuk mikor autogramot osztogatsz, ami egy nagyon jó érzés. Én nagyon szeretek az emberekkel koncert után beszélgetni, kezet rázni (- meséli Lauri).

... és itt mintha elvágták volna, éppen kezdett elmélyülni a beszélgetés, amikor a szervezők intettek - a srácoknak indulniuk kellett, kifújni magukat még a koncert előtt. A buli hatalmas volt, a Nagyszínpad előtti tér megtelt emberekkel, akik torkuk szakadtából üdvözölték a pontban 21:30-kor színpadra lépő csapatot. Aki ott volt, nem bánta meg.

Ferenczi Attila

2004. 08. 08.