-Elsőként a zenei előéletedről szeretnélek kérdezni!
-Zenei előéletem nincs különösebben, két hónapig jártam körülbelül 8 éves koromban zeneiskolába szolfézsra. Tíz –tizenegy éves koromban volt az első zenekarom, Wild Pigs volt a nevünk, tehát vaddisznók, Pécsett a Melinda úti garázssoron nyomtuk kőkeményen, aztán eljutottunk a mostani formációhoz, ez a Roxxy nevű felállás, amely négy éve működik. Körülbelül ennyi.

- Miért jelentkeztél a Megasztárba?
- Azért jelentkeztem ebbe a műsorba, hogy elindítsam ezt a zenekart, hogy ne kelljen már nekünk kopogtatni az ajtókon, hanem jó lenne, ha minket hívnának.

- És ez működik úgy is, ha ez a műsor alapvetően egyénekről szól, Te pedig egy egész zenekart szeretnél elindítani?
- Igen, mert ha már nekem jobb, akkor a zenekarnak is ezzel arányosan lesz jobb. Legalábbis ezt szerettem volna, ami csak félig-meddig valósult meg.

- Éspedig?
- Úgy valósult meg, hogy sok fellépésünk volt, most már ők hívnak minket. Bár jobban belegondolva azt sem mondhatom, hogy csak félig-meddig, mert ha én azt akartam volna, hogy jöjjön ki ennek a zenekarnak egy albuma, akkor valószínűleg kijött volna, csak ez a zenekar direkt azért van, hogy mi ebben kiéljük magunkat, és azt csináljuk, amit szeretnénk, ugyanis nem nagyon kötünk kompromisszumokat.

- De ennek sok szempontból több a hátránya, mint az előnye.
- Persze, de van egy olyanfajta verzió, hogy a Roxxy basszusgitárosával (Kornél) és a Manhatten volt gitárosával csinálunk egy lemezt, és akkor azzal befuthatunk, a Roxxy meg marad feszültséglevezetőnek. Abban gondolkozom, hogy ha már valamit elérek ebben a szakmában, akkor már a zenekarnak is sokkal egyszerűbb lesz érvényesülni, de ahhoz először fel kell, hogy mutassak, mutassunk valamit.

- Sokban különbözik egymástól a két produkció?
- A Roxxyhoz képest sokkal populárisabb zene lesz a lemezen, de nem lesz popzene, sem elvetemült nyálas zene, kicsit Bon Jovihoz lehetne hasonlítani.

- A műsorról milyen tapasztalatokat szereztél?
- Volt benne jó is meg rossz is. Melyikkel kezdjem?

- A rosszal.
- Az volt benne a rossz, hogy én magánemberként sem – és semmilyen szinten sem – bírom a kötöttségeket, hogy időre kell menni, be van osztva az egész napom, mert szeretem kicsit lazábbra venni a figurát. Ebből meg voltak néha gondok.

- És mik a pozitív tapasztalataid?
- Abból nagyon sok van! Rengeteg emberrel ismerkedtem meg, sok befolyásos emberrel is. És megismertem ezt a szakmát belülről is, jobban, mint gondoltam volna.

- Csalódtál?
- Nem, csak beleláttam az egészbe, sokkal másabb.

- Újra jelentkeznél? Ez alatt nem azt értem, hogy másodszorra is…
- Persze, feltétlenül, csak pár dolgot másképp csinálnék.

- Mik ezek?
- Ha újra el tudnám kezdeni, és előre tudnám, hogy miről szól ez az egész, akkor másként állnék a dolgokhoz, mindenkit meg akarnék ismerni.

- Voltak buktatói számodra?
- Nem. Csak magánemberként. Akkoriban a kapcsolatom rommá esett. Most is az a kapcsolatom van, csak kicsit más.

- Mik a terveid a közeljövőre?
- Szeretnénk beadni a lemeztársaságnak a demónkat. Ha sikerül december elején megcsinálni a szerződést, akkor jövő ilyenkorra már kint lesz a lemez. Ettől elég sokat várunk… Nem akarnék visszamenni szakácskodni.

- Akkor ez is változott.
- Igen, megszűnt a munkahelyem, mert nem lehetett ezt a kettőt együtt csinálni. Mert a hét három napját Pesten töltöm, ennyi szabadság viszont nincs. És a zenei pálya most fontosabb.

- Melyik koncerteteket említenéd eddigi legjobbként?
-Június elsején voltnk a Pecsában szabadtéren a Hooligansszel, ez volt életünk első legnagyobb bulija. Egy órát játszottunk, lejöttünk a színpadról, és eufóriában voltunk még másfél óráig, rázott a hideg. Annyira vette a lapot a közönség, hogy ilyen bulink még nem volt. Ők is örjöngtek, mi is örjöngtünk, jó volt.

- Távolabbra mit tervezel?
- Ezen a lemezen angolul is lesz pár nóta, amitől azt várjuk, hogy a tengerentúlon, vagy északon érjünk el sikereket. Elsősorban Magyarországra akarunk specializálódni, de nem ez a fő cél.

purplesmith

2004. 09. 02.