- Hogyan sikerült a tegnapi budapesti fellépésed? Hogy érezted magad?

ATB: Óriási volt, mint eddig mindig, amikor itt léptem fel nálatok. Hasonlóan jó emlékeim voltak az előző magyarországi fellépéseimről, ami most sem változott. Szeretek nálatok játszani.

- Mivel már valamennyire ismered az itteni közönséget, mit vettél észre, milyen a magyarok zenei ízlésvilága? Mennyire tudod ezt előre behatárolni?

ATB: Nagyon jó zenéket szerettek. Hasonlít a magyarok ízlése az enyémhez.(nevet) Azt hiszem, ezért is van ekkora sikerem nálatok. Én személy szerint az érzelmes, de egyben energikus zenét szeretem. Szerencsére az itteni közönség vevő rá, ezért is van ilyen jó hangulat a fellépéseimen.

- Ezen a nyáron jelent meg a legújabb albumod "No silence" címmel. Zeneileg sok ponton érzek változást az anyagon, nem beszélve arról, hogy Robertán kívül új énekest is kértél fel erre az albumra. Ha jól működik egy bevált recept, akkor miért tartod fontosnak a váltást?

ATB: Mindegyik lemezemen próbálok változni, új dolgokat felvonultatni. Ha meghallgatod mind az öt lemezemet, észre lehet venni, hogy mindegyiknek megvan a saját stílusa, hangzása. Arra törekszem, hogy minden albumomnál tudjak valami újat felmutatni. Mivel számomra is jóval érdekesebb mindig új dolgokat kipróbálni, különböző stílusokat vegyíteni. A zene úgy nagy általánosságban is folyamatosan változik, ez az én saját zenémre is hatással van.

- A vadonatúj No silence című lemezedet úgy jellemezted, hogy ez egy koncepció-album. Mit takar ez a fogalom? Mi is ez a koncepció pontosan?

ATB: Az album koncepciója már a címében benne rejlik: No silence (Nincs csönd- szerk.) Nincsenek szünetek a dalok között, szinusz elven működik az egész lemez. Egy gyors dalt mindig egy lassabb követ, úgy hogy nincs leállás a zenében. A lényeg, hogy olyan érzése legyen az embernek, miután meghallgatta az albumot, mintha egy dalt hallott volna, nem dalok sorát. Ez a koncepció főként ezt jelenti.

- Mi az, ami inspirál, mikor nekiülsz egy új album készítésének? Honnan meríted az ötleteidet?

ATB: Azt hiszem, az egész élet inspirál. Nincsenek kedvenc helyeim, ahova lejárok, ha dalokat akarok írni. Teszem azt, nem fekszem ki a tengerpartra. Általában, ha bemegyek dolgozni a stúdióba, akkor jönnek a dalötletek. Nincsenek nagy titkaim, nem ihlet meg a reggeli napfény vagy az esti naplemente. Egyszerűen csak elkezdek játszani, zenélni és működik magától a dolog. Nem mondhatom, hogy egy adott dolog inspirál, sokkal inkább az egész élet, amiben élek, ami körülvesz, és az a hangulat, amiben éppen vagyok.

- És zeneileg? Van olyan előadó vagy zene, ami mostanság nagy hatással van rád?

ATB: Nincsenek példaképeim, de természetesen hat rám minden, amit hallok a rádióban vagy a TV-ben. Általában saját ötletekből dolgozom, de van úgy, hogy megtetszik egy dal vagy dalrészlet és ez hatással van rám. Manapság a Linkin Parkot és Rammsteint szeretem. Tudom, ezek a zenekarok teljesen más stílusban mozognak mint én, de mégis nagyon kedvelem a zenéjüket. Emellett mindenféle zenét meghallgatok.

- Legújabb maxid, a "Here with me" csak online, az Internetről szerezhető be. Gondolom az Internet elég fontos szerepet tölt be az életedben…

ATB: Az Internettel kapcsolatban eléggé kettős a véleményem. Nagyon sok jó dolgot kaphat meg az ember a világhálón keresztül, de legalább annyi rossz hatása is van. Bárki letölthet komolyabb büntetés nélkül zenéket, rengeteg beteges horror és pornófilm van fent és akár még egy bomba elkészítését is megtanulhatja az ember. Ezek mind károsító hatással vannak ránk, és abszolút az Internet hátrányai közé sorolom. De legalább annyi előnye van annak a gyorsaságnak, amit ez nyújt. Információk tömegét másodpercek alatt tudhat meg az ember a világ bármely részéről. Ezt viszont nagyon hasznosnak tartom. Hasonló a helyzet a zenében is. Nagyon jól lehet a zenét a világhálón keresztül befuttatni, megismertetni az emberekkel, mert jóval gyorsabb. De ugye ott a másik oldal, az illegális zeneletöltés, amivel viszont elvesznek a szerzői jogok, és ezáltal kárt okoznak a zenészeknek. Ezzel az új maxival azt hiszem elég provokatív döntést hoztam. Az emberek eddig a drága lemezárak miatt folyamatosan követelték, hogy tegyük letölthetővé a dalokat. Ennek hatására döntöttem, úgy hogy kerüljön fel az Internetre, de akkor kizárólagosan csak így terjesszük, ne jelenjen meg CD formájában. Nagyon kíváncsi voltam a reakciókra és kezd beigazolódni, az amire számítottam. Mióta híre ment, hogy csak a világhálóról lehet megszerezni a Here with me-t, egyre többen követelik, hogy hozzuk ki rendes hanghordozón. Minden esetre elég érdekes szituáció. Egyébként ez egy kivételes eset, a többi dal természetesen továbbra is meg fog jelenni CD-n.

- A No silence albumod első maxija, a Marrakesh egy amerikai film, a „Midhunters” betétdala lett...

ATB: Nagyon büszke vagyok rá, hogy egy igazi hollywood-i filmbe bekerülhetett ez a dal. Igaz, csak a film legvégén hallható, de így is nagyon nagy dolognak tartom, hogy egy amerikai produkcióban felhangzik a saját szerzeményem. Halkan megsúgom, hogy sajnos ez idáig nem volt időm moziban megtekinteni a filmet. Valószínűleg már csak DVD-n fogom otthon megnézni.

- Egyébként készítettél már filmzenét? Kaptál már hasonló jellegű felkérést?

ATB: Nem, sajnos még nem. De nagyon szeretnék egyszer filmzenét írni. Igazán nagy kihívásnak tartanám. Magával a zenével egy külön vetületet képes egy zenész teremteni a filmhez. Ezért is lenne érdekes feladat. Remélem a jövőben lesz erre alkalmam.

- Ha már Hollywood felmerült és egy amerikai film, akkor azért ne felejtsük el, hogy te az Egyesült Államokban is egy elismert DJ vagy. Mennyire volt nehéz betörnöd az amerikai elektronikus zene világába?

ATB: Igazándiból magam se tudom, hogy minek köszönhetem, de szerencsére sikerült. Ott is ismernek és ez óriási érzés. Nagyon jó tapasztalataim vannak USA-ról. Szívesen járok vissza fellépni, mert lelkes közönség fogad.

- Tudnál ott élni?

ATB: Nem, nem igazán.

- Nemrégiben egy iskolát alapítottatok kezdő zenei producereknek „School for Engineering and Audio Producing (SEAP)” néven. Hogyan jött az ötlet és mit tanítotok ebben az iskolában?

ATB: Egy átfogó oktatást nyújtunk tehetséges fiataloknak. Ebbe minden beletartozik a hangmérnöki munkától, a produceri teendőkön keresztül. Maga a hangmérnöki munka, mindenki tudja, hogy egy nagyon fárasztó és valahol egyhangú feladat. Ezért is szeretnénk úgy képezni a fiatalokat, hogy ne csak ezt az oldalát lássák, hogy nekik is érdekesebb legyen. Ígéretet senkinek nem tudunk adni, hogy ha nálunk végez, akkor híres producer lesz belőle. Sokkal inkább az a célunk, hogy kihozzuk a tanítványainkból a legtöbbet. Többségük már hobbiszinten űzi a zeneszerzést, nagyon sok ötletük van, de nem tudják azt kellőképpen megvalósítani. Mi azt a lökést szeretnénk megadni nekik, amivel már neki is tudnak vágni ennek a pályának. Tudniuk kell, hogyan működik a zenei üzlet világa, mennyi marketing munka van benne vagy például, hogy egy lemezszerződés miből áll. Alapvetően praktikus dolgokat tanítunk.

- Te is tanítasz?

ATB: Igen, bár nem vagyok minden nap bent. Nálunk egy kurzus 4 hónapos, aminek a legvégén az utolsó hónapban szoktam tanítani. Ilyenkor már én is be tudok szállni a saját ötleteimmel. Rajtam kívül egyébként kiváló tanárok tanítanak. Olyan szakmabelieket sikerült megnyernünk, akik a saját szakterületükön belül nagyon kiváló szakembereknek számítanak. Hiszen ezáltal tanulnak a legtöbbet a fiatalok, ha gyakorlati tudást kapnak. A német zeneipar legnagyobb stúdióitól jönnek hozzánk tanítani, de vannak vendégelőadóink is mondhatom, hogy szinte minden zenei műfajból. Gitárosok és rock énekesek is adnak nálunk órát.

- Milyen jövőbeli terveid vannak?

ATB: Először is a „DJ (In the mix) 2” albumot fejezem be, ami még az ősszel megjelenik. Azután pedig elkezdhetek dolgozni egy következő anyagon, ami úgy néz ki, hogy egy ATB Best of lemez lesz. Terveink szerint, ez nem egy hagyományos válogatásalbum lesz. Több régi dalt is új köntösben, új megközelítésből dolgozunk át. Emellett számos új szerzemény is felkerül a lemezre. Igazi meglepetésre számíthattok.

Fotók: www.atb-music.com

fkriszta

2004. 10. 20.