Jazz
Mind1ik
Interjúk
Papírfecnitől a sztárgratulációig – interjú Hargittay Gáborral
Egy dallistával teleírt papírdarabbal sétált be a Sony Music-hoz, ma saját lemezkiadóval büszkélkedhet Hargittay Gábor, akinek titka, hogy meglépte mindazt, amit mások csak ötletként dédelgettek. Neki köszönhetően van a hazai lemezpiacon Bud Spencer&Terence Hill válogatás, ’80-as évek diszkó-sorozat, de – ahogy e kép is bizonyítja – miatta repült Magyarországra Fancy is.
Annak idején magnósok tömege fújta, melyik nap, melyik frekvencián és hány órakor ad a rádió kívánságműsort, melyről a legújabb euro- és italodisco slágereket lehetett levadászni. A két műfajt a kilencvenes évek új kedvencei váltották fel, ám az ezredforduló környékén visszatért a Modern Talking, majd többek közt a Bad Boys Blue, C.C. Catch és Fancy is újra pörögtek a rádiósok és lemezlovasok kezei alatt. Aztán újra jött a süllyesztő.
Ezek azok a zenék, amiket ciki hallgatni, mégis mindenki bulizik rájuk – mondja nevetve Hargittay Gábor, aki nem dőlt be a nyolcvanas éveket követő zenei trendeknek. – 10 éven keresztül dolgoztam lemezboltban, mellette DJ-ként is szórakoztattam a nagyérdeműt, tisztában voltam vele, milyen zenére vevők az emberek. Ha nem is volt kimondottan retro-mánia, mint most, sokakban idézett fel kellemes emlékeket, sokaknak szerzett jó hangulatot a ’80-as évek muzsikája – emlékszik vissza.
Ennek ellenére most mintha több ilyen típusú válogatás volna a magyar lemezpiacon, mint akkor.
Valóban. Többeknek eszébe jutott ugyan, hogy össze kéne rakni egy jó kis dalgyűjteményt, de én nem álltam meg az elképzelésnél. Összeírtam egy ütős dallistát, majd ezzel a papírfecnivel bekopogtam a Sony Music-hoz. Így született meg a Club ’80 című korong, aminek a fülszövegét is én írtam, majd más multikiadóknál is szerkeszthettem hasonló kiadványokat – mondja Gábor, aki ma is fontosnak tartja, hogy a dalok és előadók mellé némi pluszinformációt is adagoljon.
A jó kezdés ellenére mégsem egy nagy lemezkiadó kényelmes bőrfoteljében csücsülsz, hanem saját vállalkozást vezetsz. Miért?
Úgy tűnt, nem látják, nem érzik vagy egész egyszerűen nem akarják kielégíteni azt az igényt, amire a közönség vágyik. Ha körülnézel, a kismillió katalóguscím közül a kiadók ma is ugyanazt a 20-50 dalt pakolják a válogatáslemezeikre. Még arra sem veszik a fáradtságot, hogy ugyanazoknak a daloknak a különleges verzióival hozzanak némi változatosságot, vagy figyelemmel kísérjék, mi jelent meg, mi elérhető a hazai piacon és mi nem. Nem tetszett, hogy figyelmen kívül hagyják a vásárlók igényeit. Így aztán kezembe vettem a dolgokat, és a közönség, valamint a belső indíttatásomtól vezérelve kiadót alapítottam és olyan dalok jogait szereztem meg, amikkel addig nem nagyon lehetett hazai korongokon találkozni. Ilyen a Házibuli című filmből ismert Richard Sanderson-sláger, a Reality, John Paul Youngtól a Love Is In The Air vagy Maurótól a Buona Sera Ciao Ciao. Bár a többség számára ezek a címek és nevek ismeretlenek, ezekre tombol a közönség – vallja Hargittay, akinek az ilyen szerzeményekkel megpakolt, háromrészes Retro Disco Koktél-sorozatából összesen 10 ezer példány talált gazdára.
Kis kiadóként nincs saját katalógusod, így minden egyes dalt külön kell engedélyeztetned. Mennyire vesznek komolyan?
Már az elég komoly szándékról tanúskodik, ha az ember megtalálja ezeknek a több évtizedes szerzeményeknek a jogtulajdonosait. Ahogy dal és előadó, annyiféle hozzáállás. Mauro például megköszönte, hogy segítettem neki a visszatérésben, hiszen én adtam ki először a Buona Sera Ciao Ciao maxicédéjét. A Girl Of Lucifer című Monte Kristo slágerért viszont hónapokig kellett küzdenem, míg végül kiadhattam a dal hosszú változatát.
Egy teljes sorozatot készítettél klubslágerek hosszú változataiból, amiket négyperces alapverzióban sem könnyű megszerezni, nemhogy speciális, hat–hétperces formában. Ezeknek az engedélyeztetése nehezebb vagy a begyűjtése?
Kértem én már olyan kiadásra engedélyt, aminek a létezéséről sem tudott a jogtulajdonos. Érdekes, de ha a dal jogainak birtokosa meg akarja adni az engedélyt, akkor neki valójában szinte mindegy, milyen verzióra bólint rá. A lemezlovasoknak, házibuli-felelősöknek és diszkó-fanatikusoknak viszont sokat jelentenek még az internet korában is nehezen beszerezhető hosszú változatok. Nekem egyébként nincs óriási gyűjteményem, viszont nagyon jó kapcsolatot ápolok valódi megszállottakkal, akik szívesen segítenek és adnak kölcsön egy-egy ritkaságot, hiszen valahol értékmentésről van szó. Jó minőségben, CD-n összegyűjteni és, ha úgy tetszik archiválni ezeket a kincseket az utókor számára, nos, ez túlmutat a szórakoztatáson. Ráadásul a kezdeményezésem átlépett az országhatárokon, Szlovákiában, Lengyelországban, Németországban és hamarosan Ausztriában is elérhetőek lesznek a válogatásaim, s ez komoly visszaigazolást jelent a számomra.
Mennyire üzlet és mennyire hobbi számodra ez az egész?
Is-is. Az internet korában, amikor illegálisan egyetlen gombnyomással számtalan zenét meg lehet szerezni, az emberek el sem tudják képzelni, milyen komoly munka van egy-egy ilyen, speciális válogatáslemez elkészítésében, mint amilyen a Maxi Disco-széria. Az első részen fél évig dolgoztam, míg tető alá tudtam hozni. Más kérdés, hogy ez a sorozat a szívem csücske, úgyhogy nem sajnáltam rá sem az időt, sem a pénzt, sem az energiát. Ennél is nagyobb falat volt a 2009-es Retro Disco Show megszervezése, ami kereken egy év előkészítést igényelt. Bevallom, tizenévesen nem gondoltam volna, hogy én hozom Magyarországra többek közt Fancy-t, s egy színpadon állhatok a Flames Of Love és a Bolero (Hold Me In Your Arms) című slágerek előadójával.
Hamarosan jön a Maxi Disco sorozat jubileumi, 10. része. Kiapadhatatlan a 80-as évek eurodiszkó és italodiszkó forrása?
Sok remek dal van, s bizony szép számmal akad, ami annak idején méltatlanul elkerülte a figyelmet. Éppen ezért tervezem, hogy a hamarosan megújuló eurodisco.hu honlapon kikérem a műfaj rajongóinak a véleményét, kíváncsi vagyok, milyen daloknak örülnének. Akinek az ötlete valóra válik, azt megajándékozom azzal a gyűjteménnyel, ami az ő javaslatával vált valóra. Emellett nem csak ezekkel a muzsikákkal igyekszem megismertetni az embereket, hiszen létezik kifejezetten olasz dalokat tartalmazó válogatássorozatom, amin többek közt az FLM-féle Véget ért a nyár eredetije és a Sandokan című filmsorozat főcímdala is helyet kapott. Vagy említhetném azt a kétlemezes Dolly Roll-válogatást, amin a kulcsdalok mellett friss remixek és megamixek is helyet kaptak, de a Bud Spencer és Terence Hill-rajongók számára is hiánypótló a két olasz színész filmslágereit összegző korong.
Az ősz és a tél a nagy kiadók számára a legpörgősebb időszak. A Hargent Media szintén magasabb fokozatra kapcsol vagy felkészül a téli álomra?
Nem tudom, mikor pihentem utoljára. Folyamatosan pörög az agyam, már jövő évre is vannak terveim! A Nagy Olasz Slágeralbum mellett megjelenik a Nagy Francia Slágeralbum, ami rengeteg ismert dal eredetijét „leplezi le”, Folytatódnak a Maxi Dance és a Retro Disco Koktél sorozatok, lesz egy közös kiadványom B. Tóth Lászlóval, akihez közel fél évtizedes barátság köt. 2010-ben folytatást kap a Bud Spencer&Terence Hill gyűjtemény, több korábbi felvétel speciális változatával, no meg a Különben dühbe jövünkből ismert fergeteges kórusművel, ja és egy speciális Piedone-kiadással megfejelve. S majd’ elfelejtettem, újságkészítésbe is belefogtam! November elején jelenik meg a Retro Disco magazin, ami korabeli slágerlistákkal, poszterrel, interjúval, illetve CD és DVD-melléklettel bír majd. Utóbbiak kifejezetten ehhez a laphoz készülnek. Jövőre pedig új tehetségek felkarolásával és támogatásával igyekszem feldobni a hazai könnyűzenei életet.
2010. 10. 21. 8:58
Neked mi a véleményed?
Nem regisztrált felhasználók csak nick-név megadással szólhatnak hozzá a fórumhoz.
Belépés » | Regisztráció! » | Miért is legyek regisztrált felhasználó? »
Imádom a music.hu-t!
Interjúk
Zene a feneketlen mélységből
A Hableány színesíti A Dal idei mezőnyét, de közben alaposan kilóg belőle. Mély, érzelemgazdag, gond..
Jelzőfény az útvesztőben
Talán nincs is még egy olyan elszánt szlovákiai magyar zenész, mint Puss Tamás. Folyamatosan ötletel..
„Egy tollvonással megszüntethető a szakmánk”
A koronavírus-járvány megsebezte a koncertipart, rávilágított a zenészek és a mögöttük dolgozók kisz..
Koncert & party beszámolók
Havasi koncert-beszámoló – lehet ennél jobb?
Mivel lassan 6 éve ott vagyunk minden év végi Havasi koncerten, ezért volt már bőven tapasztalatom m..
Ákos koncert – a legjobbkor
Odafelé még azon töprengtem, vajon mennyire nyomja majd rá a bélyegét az estre az a méltánytalan, öv..
Ha ezt Bocelli láthatná... Havasi koncert show
Megvolt az idei Havasi show is, és aki eljutott valamelyik koncertjére (idén kettőt láthattunk, egy ..
Hírek
Hangszer, énekes, kiadó nélkül a Spotifyon: egy laptopos AI-kísérlet, ami valóra vált
Az AI-alapú zenekészítés sosem volt ennyire közel a hétköznapokhoz. Egy magyar vállalkozó–hobbizenés..
Karrierlehetőségek művészeknek a kultúra fővárosában, Pécsen
Informatikusnak kell tanulni, programozónak, mérnöknek, jogásznak, közgazdásznak, orvosnak – szinte ..
Három eszköz, amit mindenképp szerezzetek be, ha együttest alapítotok!
Megalapult a banda? Ez fantasztikus hír! Akkor kezdődhet is a munka, meg persze először is a beszerz..
Lemezajánlók
Szabó Benedek és a Galaxisok: Cím nélküli ötödik lemez (Randy Hardcore Event Management)
Szabó Benedeknek ezúttal a pályafutása került válságba. Megszokta, hogy a Szabó Benedek és a Galaxis..
Kontor – Horváth: Acoustic (Tom-Tom Records)
Az Acoustic című lemez két népszerű zenész felszabadult játéka, örömzenéje. A sok hangszeren játszó ..
Anna and the Barbies: Indián (Supermanagement)
Az Anna and the Barbies Indián című nagylemezének borítójáról hiányzik a figyelmeztetés: fel kellett..