42 év, 150 milliónál is több eladott nagylemez – ez az Aerosmith büszke múltja számokban, ám az együttes meglepően hosszú szünet után (feldolgozás-nagylemeze nyolc, legutóbbi saját dalokkal teli sorlemeze tizenegy éve jelent meg) újabb, friss szerzeményekkel teli albumot tett le az asztalra.

Music From Another Dimension! hirdeti a képregény-stílusú borító a leginkább a BD-szabvány paramétereinek megfelelő ezüstszínű tok elején, s a kihajtogatható lemeztartó egy szélesvásznú karikatúra-posztert, egy fotókkal gazdagon illusztrált, a ráadáscédén lévő összes dalszöveget is tartalmazó 24 oldalas füzetet, valamint három korongot tartalmaz.

A külcsín tetszetős, bár a plakátra gyakorlatilag bármelyik más friss kép jobb lett volna, s akár a hátulját is megtölthették volna tartalommal, a lényeg természetesen az új albumon van.

Steven Tyler és Joe Perry, a 64 és 62 éves szerzők és a banda kulcsfigurái ezúttal is számos tételt jegyeznek, de a dalok alkotói közt megtaláljuk a Bon Jovinak is szép sikereket hozó Desmond Childot, valamint az Aerosmith gigaslágerét jegyző Diane Warrent is. Ez rendben van, az viszont már kevésbé, hogy a 15 felvétel idétlen keretet kapott a futurista hangvételű, ám leginkább a hetvenes-nyolcvanas évek rádiós hangjátékaira/filmjeire emlékeztető narrációs felvezetéssel és lezárással, melyeket legfeljebb a lemez címe és borítója indokolhat, de teljesen feleslegesek. Ráadásul a közel egyperces „felkonfot” sikerült beépíteni a nyitótrackbe, így aki többször is meg szeretné hallgatni az energikus és szexis Luv XXX-et, annak mindannyiszor végig kell szenvednie a felvezetést…

Ám a kifogásolni valók ezzel nem értek véget. A 2013-ban mozikba kerülő G. I. Joe mozi betétdalának szánt, s kislemezen már tavasszal megjelent Legendary Child finoman szólva sem a lemez húzódala. Az augusztusban kiadott folytatás, a kemény tempójával együtt is monoton refrénű, a hangtorzítós részével meg kifejezetten béna Lover Alot szintén szerencsétlen választás, még ha az ős-Aerosmith rajongóknak akartak is kedvezni vele. 

A lemezt indító, kicsit a Love In An Elevatort idéző Luv XXX például ütős felvezető lehetett volna, folytatásnak meg megtette volna a korong második tétele, a blues-rockos Oh Yeah. A remek refrénű Beautiful olyan, mintha egy több zenei ötletet összeturmixoltak volna, a végeredmény pedig felemásra sikerült. Míg ott a refrén működik, a Tell Me-nél pont az hibázik. Kár értük. 

A monstre bugikat kedvelők a közel hétperces, a női vokáljában az En Vogue Free Your Mind című klasszikusára hajazó Out Go The Lights-ra, és a hasonló hosszúságú Street Jesus-ra rophatják. Őrület, hogy a nyugdíjas kor előtt pár évvel ilyen zenéket tudnak az Aerosmith tagjai!

Más kérdés, hogy a Street Jesus-t sikerült összemosni az I Don’t Want To Miss A Thing című slágerük stílusában született What Could Have Been Love-val, amiért nem jár jó pont. Egyébként az I Don’t Want To Miss A Thing szerzője, Diane Warren újabb megrendelést kapott a bandától: a szintén vonósokkal megtámogatott darab a We All Fall Down címet viseli, s még a csendet is sikerült belekomponálni!

A Cryin’, az Amazing és a Crazy című Aerosmith-sikerek (hang)jegyében fogant a 4. American Idol tehetségkutató győztesével, az ötszörös Grammy-díjas, country-vonalat képviselő Carrie Underwoddal közös duett, a Can’t Stop Lovin’ You, mely az énekesnő személye miatt is megérne egy klipet.

A Freedom Fighter érdekessége, a széteső gitárjátékon túl, hogy a közreműködő háttérénekesek között a filmsztár Johnny Depp is helyet kapott. A hamiskás Closer, a kifejezetten idegesítő Something, valamint a záródalnak szánt, egész jól induló, de aztán az átvezetőnél elviselhetetlen irányba csúszó Steven Tyler-hanggal megvert, sajátosan lírai Another Last Goodbye már tényleg sok(k). (Utóbbiért különösen kár…)

A luxuscsomagban megbúvó második hanghordozó valójában csak egy kislemeznyi tartalommal bír: mindössze három felvétel szerepel rajta, mindegyiket a csapat más-más tagja jegyzi. A basszusgitáros Tom Hamiltontól a blues-rockos Up On The Mountain, Joe Perrytől a country blues-os Oasis In The Night, míg Steven Tylertől (és Marti Frederiksentől) a – három tétel leginkább rádiókba való darabja – a Sunny Side of Love került a ráadáscédére.

Az igazi pluszt azonban a közel 45 perces, valós szélesvásznú képpel és kristálytiszta, sztereó hanggal rendelkező DVD kínálja. Természetesen nem a 25, kis túlzással bélyegkép-nagyságú, lemezstúdióban készült fényképből álló galéria, illetve a minden egyes taghoz intézett, a lemez elkészüléséről, illetve a várható fogadtatásról szóló kérdésekre adott válasz, s nem is Steven Tyler meg Joe Perry közös interjúja a valódi finomság, hanem a koncertfelvételek. Jó, a friss Oh Yeah-hez egy fekete-fehér, turnéhangpróbán készült klipszerűséget kapunk, de a másik három felvétel tényleg rendben van!

A tacomai fellépésen rögzített Same Old Song and Dance láttán egyértelmű, hogy a színpadon élőben zenélés a legjobb öregedés elleni „orvosság”! A bő hatperces, energiával teli koncertkedvenccé előlépett 1974-es szerzeményt megszólaltató produkción is túltesz a Rats in The Cellar. A ’76-os nótát tízpercesre duzzasztja a banda, Steven Tyler énekes kagylófújással meg cabasa-rázással dobja fel a jammelésbe hajló mutatványt. A Train Kept A-Rollin’ érdekessége pedig, hogy sztárvendéggel nyomja le az Aerosmith: Johnny Depp nem csak vokálozik, de gitárjátékával és -szólójával is hozzájárul a nem mindennapi előadáshoz!

Az Aerosmith Music From Another Dimension! című albumának különleges kiadása külcsínre és extrák tekintetében is figyelemre méltó, ugyanakkor az új anyag közel sem olyan átütő erejű, ahogy arról a bandatagok áradoznak. S hogy akkor mennyi az annyi?! Egyezzünk ki egy közepesben!

Tracklista:

1. CD

1. Luv XXX

2. Oh Yeah

3. Beautiful

4. Tell Me

5. Out Go The Lights

6. Legendary Child

7. What Could Have Been Love

8. Street Jesus

9. Can’t Stop Lovin’ You (duett Carrie Underwooddal)

10. Lover Alot

11. We All Fall Down

12. Freedom Fighter

13. Closer

14. Something

15. Another Last Goodbye

2. CD

1. Up On The Mountain

2. Oasis In The Night

3. Sunny Side of Love

DVD

Koncertfelvételek:

1. Same Old Song and Dance

2. Oh Yeah

3. Rats in The Cellar

4. Train Kept A-Rollin’

+

Beszélgetés Steven Tylerrel és Joe Perryvel

+

Interjú a bandatagokkal

+

Fotók

Balajti Péter

2012. 11. 18. 0:00