Pimaszul könnyed és játékos, szeretnivaló módon érzelmes, s úgy is működik, ha egy percig sem vesszük komolyan: ilyen a francia művészet, legyen szó divatról, vígjátékról vagy éppen zenéről. Zaz 14 dalos Recto Verso című nagylemeze pontosan ettől és ezért nagyon francia, nem pusztán az anyanyelvén énekelt dalszövegektől.

A sanzonokban és dzsesszes-folkos megoldásokban gazdag, akusztikus hangszerekkel kísért dalokkal teli album becsapós. A lemezindító On ira azonnal leveszi a lábáról a hallgatót: a gitárpop nóta első hallásra fülbemászó sláger, nem véletlen, hogy kislemezen is kiadták a galloknál. S bár a T’attends quoi gyakorlatilag ugyanez a szerzemény, csak lassabb tempóban és más szöveggel tálalva, nem ez az egy zenei hangulat jellemzi a korongot és az énekesnőt sem. Ezt bizonyítja a feszes dzsesszes-sanzonos Comme ci, comme ça, melyet nem csak előadóként, de társszerzőként is jegyez Zaz. A már itt tetten érhető hetvenes évekbeli francia filmzenés érzés a Gamine-ban szintén jelen van, azzal a különbséggel, hogy utóbbiban már az erőteljes nyolcvanas évek hangulata dominál.

Az egy szál gitárral kísért, demó-jellegű, intim La lessive hallatán utcazenésznek sem volna utolsó Isabelle Geffroy, ugyanakkor a kintornások világát megidéző J’ai tant escamoté pont a letűnt kort idéző hangszereléstől válik idegesítővé, holott alapvetően nem egy rossz szerzemény.

Visszafogott szenvedély lüktet, majd tör elő az elektromos gitárral és Hammond orgonával megtámogatott alig két és fél perces Déterre-ből, amit ügyesen ellensúlyoz a hegedűszótól is játékosan vidám Toujours. A nehezen beskatulyázhatóságról tesz a varázslatos hangzású, visszafogott Si je perds, a himnikus Si és a Charles Aznevour-féle Oublie Loulou is, mely a macskafogós Négy gengsztert idéző módon került feldolgozásra. Reggae-be hajlik a Cette journée, Bob Sinclar 2009-es slágervonalát idézi a Nous debout – természetesen elektronika nélkül, a lemezt záró La Lune pedig pont annyira latinos-temperamentumos, hogy azért még a franciák magukénak vallhassák.

Ha egy kicsit is bejön a francia zene, de idegesít a trendi meg az elektronikus vonal, akkor Zaz a te embered! Pimaszul könnyed és játékos, szeretnivaló módon érzelmes, s úgy is működik, ha egy percig sem vesszük komolyan – de ezt már írtam. Tökéletlenül is tökéletes, az On ira egyből meggyőz, a Si csodaszép, a Déterre igazi érzelmi robbanás, a Toujours táncra perdít, a La Lune meg egyszerűen ollé-ohlala! Csak a J’ai tant escamoté hangszerelését tudnám feledni… Öt alá.

Tracklista:

1. On ira

2. Comme ci, comme ça

3. Gamine

4. T’attends quoi

5. La lessive

6. J’ai tant escamoté

7. Déterre

8. Toujours

9. Si je perds

10. Si

11. Oublie Loulou

12. Cette journée

13. Nous debout

14. La Lune

Balajti Péter

2013. 06. 04. 16:08