A Pluto 2011-ben óriási lépést tett a meghatározó zenekarrá válás felé vezető úton, a Nevem senki című albuma már tökéletes alapanyag a szélesebb rétegek meghódítására – egységes színvonalú, izgalmas dalokat tartalmaz, poposabb, közérthetőbb.

A frontember a Biorobotban együtt zenél a hiperkarmás Bérczesi Róberttel, és az ott szerzett tapasztalataival fejleszti magát. „A hozzánk hasonlók gyakran keresik a Lennon–McCartney-féle szerzőtársukat” – mondta Nemes. A Nevem senki című CD-n a slágerré vált Hóembert, a mostanin az Elszabadulás tér című szerzeményt írta Bérczesivel. András világos mondanivalójú szövegeiben egy kortalan bohém képe rajzolódik ki.

A Pluto ötödik nagylemeze, a bő félórás Fedélzetre! rockabillys lüktetésű, bluesrockos, funkos beütésű beatzene. A rockot a kétezres évek gitárpopjával vegyíti. Az előzővel összevetve nélkülözi a női vokálokat, rockosabb, lendületesebb és még jobbak a szövegek. Kiemelhető a nosztalgikus Veled nincsen baj, az abszurd Vihetik a tetőt, a pacifista Tábornok úr, az útkereső Eltévedt egy ember vagy a tavalyi EP-ről ismert A boldogság várótermében című dal, amely egyfajta korlenyomat. Az albumon utolsóként az elmúlt évek legjobb átdolgozása, a Magyar népmesék zenéjével induló és záruló Szőkített nő szerepel, amelyet a Kispál és a Borz előtt tisztelgő Holnaphoz Holddal című válogatásról mentettek át.

„Csak” ének, vokál, két gitár, basszusgitár, szintetizátor, dob és ütőhangszerek, szájharmonika, valamint Zaják Péter rapje az Özönvíz előtt című szerzeményben. Ez a Fedélzetre! című CD. Semmi körítés, stúdiós effektezés. (Új Szó)

Puha József

2013. 11. 04. 0:34