A Kanadában, Belgiumban és Hollandiában már listavezető Loved Me Back To Life profi munka: remek szerzemények, első osztályú előadás és hangszerelés, s nem utolsó sorban hibátlan dalsorrend jellemzi nem csak a normál, de a két ráadástétellel megfejelt luxus változatot is (amihez papírfekni és négy, fekete-fehér, művészi igényességgel elkészített, Céline-t ábrázoló képeslap jár).

A lemezt indító címadó tétel hallatán az ember rögtön arra gyanakszik: a csomagolás során összekeverték kedvence új albumát Rihanna lemezével! Kétségtelen, hogy a Loved Me Back To Life első huszonhat másodperce joggal emlékeztet a barbadosi énekesnő stílusára, ám amint megszólal Céline, minden kétség tovaszáll. Az erőteljesen magával ragadó, középtempós tételnél is ütősebb azonban a folytatás: a Somebody Loves Somebody a lemez egyik legjobbja – táncra, éneklésre és dúdolásra készteti az embert.
Mintha egy gyerekjáték egyszerű, kedves dallamát hallanánk, ami új életre kel, ha két, Grammy-díjas művész is hozzáteszi a magáét! Az Incredible Michael Jackson ezredforduló utáni zenei világát idézi, miközben az érzelmek a soulos-r'n'b-s Water and A Flame-ben és az azt követő, lírai Breakaway-ben szabadulnak el igazán...

A súlyos ütemekkel megtámogatott Save Your Soul új lendületet ad, hogy aztán Céline, hangjának ritkán hallott, mély árnyalatait mutathassa meg a fájdalommal átitatott Didn't Know Love-ban. A Ne-Yo jegyezte Thank You-ban viszont már minden újra felhőtlen, ahogy az Overjoyed című Stevie Wonder-feldolgozásban is, melyben a szerző duett-partnerként is támogatta az énekesnőt. A dal egyébként a lemez azon tételei közé tartozik (az At Seventeen és a luxus kiadás két ráadásdalával együtt), melyeket az énekesnő Celine című Las Vegas-i koncertsorozatában 2011 óta tesztel.
Hiába a masszív alap és a kóruskíséret: Miss Dion hangjától erőteljes a Thankful, az At Seventeen meg egy tipikus, franciásan könnyed, nőies nóta, mely 1975-ben Grammy-díjat hozott amerikai szerző-előadójának, Janis Iannak. A gitárral kísért felvételt a változatosság kedvéért egy zongorával megtámogatott követi: a tucatnótának tűnő Always Be Your Girl titka, hogy a rafinált dallama a végére csak belopja magát az ember fülébe. Arról pedig, hogy a nagylemez ne egy lassú dallal érjen véget, Diane Warren gondoskodik. Bár a középtempós Unfinished Songs nem tartozik a slágergyáros legjobbjai közé, zárótételnek megteszi.
Igaz, a luxus kiadás további két, Las Vegas-ban már sikerrel bemutatott feldolgozással zár, amik az érettebb, Celine-nel egyidős korosztályt varázsolhatják el: a How Do You Keep The Music Playing egy Oscarra jelölt Michel Legrand-szerzemény, a Lullabye (Goodnight, My Angel) című altatót pedig Billy Joel jegyzi.

Céline Dion új albumának anyagával simán turnéra indulhatna, anélkül, hogy a dalokon vagy azok sorrendjén változtatni kellene! Természetesen az est második felében műsorra kerülhetnek az örök slágerek is, de ez a lemez abszolút rendben van, az énekesnő pedig talán még sosem tett ilyen tanúbizonyságot varázslatos énekhangja sokszínűségéről. Ez bizony ötös!
 
Tracklista:
1. Loved Me Back To Life
2. Somebody Loves Somebody
3. Incredible (duett Ne-Yóval)
4. Water and A Flame
5. Breakaway
6. Save Your Soul
7. Didn't Know Love
8. Thank You
9. Overjoyed (duett Stevie Wonderrel)
10. Thankful
11. At Seventeen
12. Always Be Your Girl
13. Unfinished Songs
+
a luxus kiadás ráadásai:
14. How Do You Keep The Music Playing
15. Lullabye (Goodnight, My Angel)

Balajti Péter

2013. 11. 14. 14:13