Adottságai és attitűdje alapján ugyan rockénekesnő, de a diszkótól a világzenéig bármit kitűnően elénekel, jól állnak neki a romantikus, szomorkás balladák, még a tinglitangli dalt is tartalommal tölti meg. A magyar zeneiparnak elvileg szüksége volt Magdira, gyakorlatilag meglenne nélküle, mert – mint ahogy az már Kovács Katinál is bebizonyosodott – az ilyen pici és korlátolt közeg nem tud mit kezdeni a tehetségekkel. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy az énekesnő az első stúdióalbumán, a 2006-os Ördögi Angyal címűn az arany középutat célozta meg, amivel azt érte el, hogy a szakma felemásan fogadta, mondván, többre hivatott, a közönség egy része, az átlagos zenehallgató meg azért fanyalgott, mert túl igényes. A CD-vel Magdi a benne rejlő kettősséget fejezte ki. Az ördögi énjét a rockos, bluesos, tempós szerzeményekkel igazolta, az angyali énjét érzelmes, lírai zeneszámokkal tárta elénk. Az Ördögi Angyaltól csak itt-ott lúdbőröztünk, pedig azt a megasztáros produkciói során sokszor átéltük. A 2008-as Iránytű című stúdiólemezének dallam- és szövegvilága egységesebb, mint az elsőé, ám minősége nem szárnyalja túl. Az énekesnő estje, amelyet a Pesti Színházban 2011 novemberétől láthat a közönség, jobb, sokkal izgalmasabb, mint a stúdiómunkái, s ez azt jelezte, tulajdonképpen jó úton jár.

Magdi a tizenegyedik hónapban született, kézilabdásként a tizenegyes volt a mezszáma, a tizenegy a szerencseszáma. Ezért a harmadik stúdióalbuma a Tizenegy címet kapta. Ráadásul a CD-t Leányfalun rögzítették, ahova a 11-es főút vezet.

A nagylemez, mind zeneileg, mind szövegileg az énekesnő eddigi legjobb, legkiforrottabb munkája. Összetett, mégis egységes. Sokfajta érzelmet közvetít. Olyan érzelmeket, amelyeket naponta átélünk, de rohanó világunkban nem élünk meg teljesen, vagy elsiklunk felettük. Öröm, szerelem, szenvedély, bánat, fájdalom – ezeket kapjuk, csodásan megfogalmazva, zenébe ágyazva. Magdi erőteljes hangja bármilyen érzelmet maradéktalanul átad. A Tizenegy, mindent összevetve, pozitív album.

A 11 + 1 dal közül tíznek a zenéjét Magdi állandó szerzője, Madarász Gábor írta, egyet, a Jó reggelt boldogság címűt közösen komponálták, az Egyszer pedig Presser Gábor szerzeménye. Az utóbbi a széles közönséget célozza meg, közben az énekesnő tehetségét is kiaknázza, beleférne a színházi estbe is. A szövegek Madarász és Presser mellett Kowalsky és Geszti Péter tollából születtek, valamint Magdi is írt. Még nagyobb szerepet kellene vállalnia ebben, mivel jó szövegíró, szövegei mély mondanivalójúak. Az energikus zeneszámok között van rockos (Szabadulj el!), bluesos (Viaszmadár), folkos (Csak a bolond remél), gondolkodásra késztető (Ná-ná-ná), szívbe markoló ballada (Egyszer) és fülbe mászó sláger (Szerelem). S ami a legfontosabb, az összesnek egyedi hangulata, lelke van.

A Tizenegy című CD már-már az álmainkat is valóra váltja. És ez nem kis teljesítmény, hiszen Magdiról nagyokat, merészeket álmodunk. (Új Szó – Szalon)

Puha József

2013. 12. 13. 14:18