Leonard Cohen egyszerűen nagyszerű hangszerelésű dalai többségének óriási előnye, hogy stúdióban, illetve koncerten rögzítve is hasonló hangzást, minőséget képviselnek. Így aztán a mostani, tízdalos koncertcsomag, melynek számos helyszínen rögzített változatai között éppúgy találunk hangpróbán készült, közönségzaj nélküli darabot, mint diszkréten fel-, valamint lekevert nézőtéri akusztikájú felvételt, tiszta és egységes élményt kínál.

A dalszerző-költő dalait előszeretettel dolgozzák fel mások, elég csak Zoránra gondolni, aki Volt egy tánc címmel vitte sikerre a Take This Waltzot, de említhetjük Rufus Wainwrightot is: az ő előadásában szólt a Hallelujah az első Shrek moziban. E gyűjteményen azonban két tétel esetében is fordul a kocka: Quebec-ben a kanadai város zenei büszkesége, Georges Dor 1966-os dala, a La Manic nyer új hangzást, s valahol új értelmet a Cohen-féle megszólaltatás során, ám legalább ennyire érdekes a country-énekes George Jones repertoárjából kölcsönzött, a műfaj jellegzetes hajlításai nélkül hallható, erős vokál-jelenléttel bíró Choices, amit Új-Zélandon rögzítettek egy Cohen-hangpróbán.
Ami viszont kevésbé jó hír, hogy a fenti két dal emlékezetesebb a művész friss, lemezen csak itt hallható szerzeményének egyikénél. A Never Gave Nobody Trouble egy hamisítatlan, ugyanakkor cseppet sem emlékezetes blues. Szerencsére a másik újdonság, finoman lüktető Got A Little Secret nem okoz csalódást. Sőt!

Ami a további felvételeket illeti, több olyan alkotást is találunk, melyek nem először hallhatóak Cohen-koncertlemezen. A Field Commander Cohen című nyitódal például az 1979-ben rögzített, ám csak 2001-ben megjelent turnélemez címadójaként is ismert, s érdekessége, hogy megidézi a Rum & Coca Cola című egykori világslágert. Hasonló a helyzet a Joan of Arc esetében is, mely a '94-es Cohen Live feliratú lemezen is felcsendül, igaz, ott még nem a Webb Sisters kíséri e dalban a művészt. Igaz, a lemez címadója, az 1989-es I Can't Forget viszont most hallható először Cohen-koncertlemezen, akárcsak az összeállítás talán két legemblematikusabb darabja, a Light as The Breeze és a Night Comes On.

A kiadványt záró Stages ugyanakkor több szempontból is érdekes produkció: a Tower of Song alapjára Ausztráliában koncerten monologizáló előadó közönségét többször is megnevettető mondandójához ügyesen hozzáillesztik az eredeti dal németországi hangpróbán rögzített változatát. S a kombinált szöveg, akárcsak a többi dalszöveg – helyet kapott a kiadvány borítófüzetkéjében.

Sokszínű összeállítás, mely joggal kerül majd a megszállott rajongók gyűjteményébe, összességében azonban elmarad az utóbbi évek Leonard Cohen-kiadványaitól. Félreértés ne essék, a Can't Forget – A Souvenir of The Grand Tour nem rossz, de nem is tökéletes. Négyes.

Tracklista:
1. Field Commander Cohen – hangpróba, 2012. november 3., Denver
2. I Can't Forget – koncertfelvétel, 2012. augusztus 25., Koppenhága
3. Light as The Breeze – koncertfelvétel, 2012. szeptember 11., Dublin
4. La Manic – koncertfelvétel, 2012. december 2., Quebec
5. Night Comes On – koncertfelvétel, 2012. szeptember 6., Mönchengladbach
6. Never Gave Nobody Trouble – hangpróba, 2013. augusztus 17., Odense
7. Joan of Arc – hangpróba, 2012. december 2., Quebec
8. Got A Little Secret – hangpróba, 2013. december 21., Auckland
9. Choices – hangpróba, 2013. december 14., Christchurch
10. Stages – koncertfelvétel, 2013. december 2., Sydney/hangpróba, 2013. július 14., Hamburg

Balajti Péter

2015. 06. 30. 17:48