A 24 oldalas kísérőfüzettel megtámogatott digipack első korongján sorakoznak – alaposan megkeverve – a From Elvis Presley Boulevard, Memphis, Tennessee és a Moody Blue című albumok dalai, igaz, számos felvételt, például az Unchained Melody-t vagy a Little Darlin'-t hiába keressük. Ám ennek egészen prózai az oka: a From Elvis Presley Boulevard, Memphis, Tennessee egy öszvér kiadvány, mely a stúdiófelvételek mellett négy, koncerten rögzített dalt tartalmazott, így azok a koncepció értelmében nem szerepelhettek ezen a kiadványon.

S bár e 16 tétel az, melyet a megszállott rajongók jól ismerhetnek, mégsem ezzel a lemezzel érdemes kezdeni a kiadvánnyal való ismerkedést. A 2. CD-n sorakozó, stúdióbeszélgetésekkel és bakikkal tarkított próbafelvételek azok, amik odavarázsolják a hallgatót az egykori helyszínre, szinte odavarázsolva őt a munkafolyamatokba. A He'll Have To Go ugyan hiányzik innen, ám a további 15 szerzemény felcsendül, sőt, a She Thinks I Still Care és a For The Heart ezen a hanghordozón két-két verzióban szól, s talán a dallista és a bennfentesség érzése miatt is személyesebbnek, izgalmasabbnak hat a második CD. Még úgy is, hogy a dalok eredendően ugyanazok, bizonyos esetekben pedig gazdagabb hangszerelésűek az első lemezen, mint a másodikon – elég csak a nagy ívű The Last Farewelleket összehasonlítani!

S hogy milyen nóták sorakoznak e hanghordozókon, melyek az újrakeverésnek köszönhetően
a komoly hangrendszereken jól hallható módon jobban szólnak a négy évtizeddel ezelőtt kiadott eredeti keverésnél?
Alapvetően lírai, romantikus és legfeljebb középtempóig merészkedő tételekről van szó, melyek között üde kivételt jelent a két pörgős listavezető. Közülük a Way Down egy hamisítatlan blues-rock nóta, melynek eredetije a rock'n'roll királyának nevéhez fűződik, s hiába dolgozta fel azt a Status Quo az ezredforduló környékén, a végeredmény meg sem közelíti a Király produkcióját. A Moody Blue ugyanakkor trükkös darab, akárcsak az Elvis-nek korábban is szép sikert hozó másik Mark James-dolgozat, a Suspicious Minds. Középtempóban indít, a refrénre viszont kellőképpen begyorsul.

Az It's Easy For You érdekessége, hogy a legendás Jézus Krisztus Szupersztár című rockopera szerzőpárosa, Sir Andrew Lloyd Webber és Tim Rice jegyzi, a Solitaire pedig eredendően egy Neil Sedaka dal volt, bár közel sem hozott akkora sikert a szerzőjének, mint az Oh! Carol...
A memphisi születésű Elvis-re természetesen hatással volt Tennessee fővárosa, Nashville zenei hatása, így a country sem hiányzik. Jó példa erre a visszafogott She Thinks I Still Care, a nagyívű Never Again, a középtempós Blue Eyes Crying In The Rain, no meg a táncra csábító For The Heart.
S bár akadnak a '76-ban született lemezen ötvenes és hatvanas évekből való tételek is, a lemez legrégebb melódiája ennél jóval régebbre nyúlik vissza: a Danny Boy-t 1913 óta jegyzik.

A rock'n'rollra vágyók csalódni fognak, míg azok, akik Elvis lírai és country-oldalát kedvelik kétségtelenül örömüket lelik majd ebben az összeállításban, pláne, ha arra is kíváncsiak, hogyan dolgozott a kedvencük. Négyes.

Tracklista:
1. CD
1. Way Down
2. She Thinks I Still Care
3. Bitter They Are, Harder They Fall
4. Pledging My Love
5. For The Heart
6. Love Coming Down
7. He'll Have To Go
8. Blue Eyes Crying In The Rain
9. Hurt
10. Never Again
11. Danny Boy
12. Solitaire
13. Moody Blue
14. It's Easy For You
15. I'll Never Fall In Love Again
16. The Last Farewell

2. CD
1. Bitter They Are, Harder They Fall – Take 1
2. She Thinks I Still Care – Take 10
3. The Last Farewell – Take 2
4. Solitaire – Take 7
5. I'll Never Fall In Love Again – Take 5
6. Moody Blue – Take 1
7. For The Heart – Take 1
8. Hurt – Take 3
9. Danny Boy – Take 9
10. Never Again – Take 9
11. Love Coming Down – Take 3
12. Blue Eyes Crying In The Rain – Take 4
13. She Thinks I Still Care – (Alternative Version) Take 2
14. It's Easy For You – Take 1
15. Way Down – Take 2
16. Pledging My Love – Take 3
17. For The Heart – Take 4

Balajti Péter

2016. 10. 12. 19:29