A zenekar sikertörténete egyedi. Három szimpatikus, átlagos külsejű fiatal zenész – Lábas Viki, Füstös Bálint és Törőcsik Kristóf – egyszer csak a diadalúton találta magát, s a ranglétra lépcsőfokait gyorsan és duplán szedve az élmezőnyben kötött ki. Úgy lettek sztárok, hogy hallgatva, nézve őket a sztár szó eszünkbe sem jut. Ehhez persze kellett Lábas Viki egyedi hangja is.

A trió készíthetett volna egy, az előzőekhez hasonló CD-t, amely a rajongóknak tetszene ugyan, de a szakmabeliek a fejüket csóválnák, s elkönyvelnék, hogy máris kiégtek. Szerencsére nem e mellett döntöttek, hanem egy új, izgalmasabb utat választottak. Ez a lépés kockázatot csak látszólag hordozott; a Margaret Island annyira népszerű, hogy nyilvánvaló volt, a harmadik stúdiólemeze is bombasiker lesz.

Ha csupán azt írnám, hogy az album sokszínű, az nem fedné a valóságot, a jelző elé muszáj odarakni a rendkívül szót. Új hangzás, új hangszínek jellemzik, és sok vendégzenész működik közre rajta. Elsősorban a Járom az utadat és a Csak még egy szót című szerzemények képviselik az új, elektronikus hangzást, lemezlovas-producerekkel készültek, az előbbi JumoDaddyvel, az utóbbi Monkeyneckkel. Az album meglepetésvendége a tavalyi Nagy-Szín-Pad! győztese, az Apey & the Pea metáltrió frontembere, Áron Andris ’Apey’ – Viki vele adja elő a Békülés című dalt. Andris most először énekel magyarul.

A Margaret Island a tőle megszokott popzenei (Hóvirág, Legszebb szavak) és népzenei (Kikeletkor, Várj még rá – Kékmadár) vonalról sem mondott le.

Az előző két CD-t jellemző negatívumot sikerült elhárítani. Azokon Viki hangja egy idő után már irritáló. Az új szerzemények szinte mindegyikében máshogy szól az ének: váltakozik a halkan éneklés, a fejhang, a torokhang, remek az effektezés, a férfivokálok, s jó döntés volt, hogy a Bolond tavasz című dalt Törőcsik Kristóf énekli. A mondanivaló java részét ezúttal is Hujber Szabolcs szolgáltatta, de erre a lemezre is írt új szöveget Bródy János, újoncként Áron Andris ’Apey’ mellett Kemény Zsófi költő került be a szerzők közé, s maga a trió is nagyobb szerepet vállalt a szövegírásban. Az előző albumok napfényes, mesebeli üzenetét maibb, emberibb tartalom váltotta fel. Ezen a CD-n is szerepel egy régebbi Bródy-szerzemény átdolgozása – A csend címűt Gerendás Péterrel írta, az eredeti változatot Koncz Zsuzsa énekli. Tökéletes záródalnak. „Jöjj, a holnaptól ne félj, bár fenyeget még az éj, de közel a hajnal.”

A Margaret Island harmadik stúdiólemeze ismeretében kijelenthető, hogy a következőt még jobban várjuk, mint az eddigieket. Vajon a negyedik milyen lesz? Ezt bizonyára csak jövőre tudjuk meg, de semmi gond, várunk rá bármennyit. (Új Szó)

Puha József

2019. 01. 13. 15:28