Amikor mindannyian alszunk, hová megyünk? (When We All Fall Asleep, Where Do We Go?) – teszi fel a kérdést a 2001. december 18-án született Los Angeles-i énekesnő első stúdióalbuma címében. Egy mai, sokkoló világba – válaszoltam a korong meghallgatása után, de amint elkezdtem foglalkozni hősünk életével, kijelentéseivel, gyorsan kiderült, ő egy másik, jobb világban él, és hiába hangoztatja az ellenkezőjét, bizony sztár akar lenni.

Billie Eilish első ismert dalát, az Ocean Eyest bátyja, a tinédzserként a Glee című tévéfilmsorozatban is szereplő Finneas O’Connell írta a The Slightlys nevű együttesének, de mivel túlságosan érzelgősnek találta, átpasszolta a húgának. A felvétel 2015 novemberében került fel a SoundCloudra, és Billie-re azonnal lecsapott az Interscope Records. Azóta bátyjával közösen komponálnak. A tehetséges szárnybontogató énekesnőt valószínűleg a szerződtetés rontotta el, a kiadó már pénzforrásként kezelte, kitalált egy sztárt, aki – elvileg – nem akar híres lenni.

Bár a When We All Fall Asleep, Where Do We Go? című lemez nem hibátlan, de alapjában véve minden a helyén és rendben van rajta: az elektropopos és hiphopos hatású dalok, a minimálisra csupaszított hangzás, a depresszív, nyers, fájdalommal teli, itt-ott bizonytalan hang és a témaválasztás is. A szerzemények középpontjában az énekesnő generációjának problémái, szorongásai állnak, a folyamatos megfelelési kényszer, a bánat, keserűség, fájdalom, szenvedés. Ez még hihető is Billie szájából – mert ugyan tehetős családból származik, de a gazdagok sem feltétlenül boldogok –, viszont kilóg a lóláb: annyi élettapasztalatot tár elénk, amennyi már túl sok egy lánytól, aki még tizennyolc éves sincs. Bátyja huszonkettő.

Billie Eilish állítólag gyűlöli korosztálya popsztárjait és a zeneipart. „A világ szar, híresnek lenni szívás” – mondja. Pedig szemlátomást élvezi a népszerűséget. A még nagyobb siker érdekében a kiváló Bad Guy című slágeréből készített egy új változatot, korosztálya első számú kedvencével, Justin Bieberrel. „Lehet rajtam nevetni, de amíg egy rakás pénzt keresek, körbeturnézom a Földet, és ingyen kapok cipőt, nem érdekel, ki mit mond” – vallja egy interjúban. Egy másikban meg arról beszél, hogy semmi sem teszi annyira boldoggá, mint amikor kortársait tüntetni látja, mert fontosnak tartja a társadalmi szerepvállalást, de igazából nem tudja, mi ellen lázad. Ez már jobban tükrözi egy tinilány gondolkodását.

A When We All Fall Asleep, Where Do We Go?  című album tízpontos is lehetne. Csak sajnos Billie Eilish nem valódi, hanem megcsinált sztár. Sokan az új Amy Winehouse-t látják benne, de az igazi világa és a mellé rakott környezet között szakadék tátong. Szóval a lemez hallgatása után nem szabad elmerülni a részletekben, mert ha megtesszük, más megvilágításba kerül, s kiderül, szemfényvesztés az egész, ahogy a zeneipar jelentős része. (Új Szó)

Puha József

2019. 10. 13. 14:46