A Meszecsinkát (a név egy bolgár népdalból származik, magyarul Holdacska) 2009-ben alapította Oláh Annamária énekes és Biljarszki Emil gitáros-billentyűs. Jelenleg Krolikowski Dávid ütőhangszeres és Somogyi Ferenc basszusgitáros zenél az alapítókkal.

Új korongjukon egy kivételével Oláh Annamária és a zenekar szerzeményei szerepelnek. Annamária őserővel áradó éneke foglalja egységbe a meglehetősen eklektikus zenét: hallható a lemezen inuit torokének, szibériai népekre jellemző hangképzés, sámán muzsika, ősi rítusokra emlékeztető trance-hangulat, altató és szerelmes melódia is. A szövegek javarészt félelmeinket, az elmúlással való szembenézést és a veszteségek feldolgozását járják körül. Az albumot indító Szempár a Meszecsinka eddigi tíz évét felölelő dal. („Mikor a szemük találkozott, akkor minden megváltozott.”) A Pillantok halálomra címűt Lhasa de Sela énekesnő (1972–2010) az elmúlásról kifejtett gondolatai ihletették. Szerinte a halál olyan lehet, mint a születés, utána valami más kezdődik. („A tér újra szűkül, újra megszül, kibújok, meglátom, hogy más lesz világom.”) A Nem hagyom a félelmeinkről szól, azt sugallja, ez az érzés erővé alakítható, ha nem hagyjuk, hogy bekebelezzen a szorongás. („El kell kergetni, erőmet visszavenni!”) A Többé nem című felvétel a halállal járó fájdalmat feszegeti. Ezt a korong legszebb dala, az Altató követi. („Alszik minden, alszik a semmi.”) A kevés szövegből építkező Egyedül újra visszarepít a félelmek közé, egy erőt adó mantra. („Mikor kislány voltam, úgy féltem egyedül, de már nagylány vagyok, nem félek egyedül.”) A Visszaadom a fájdalmat állítja középpontba, amelyről azt hisszük, hogy csak minket kínoz, de sokan küzdenek hasonló vagy még nagyobb nehézségekkel. („Sokan vagyunk, összekötnek minket szálak.”) A küzdés, a vívódás, a gyógyulni vágyás és a gyógyítás hangjai jelennek meg benne. A Lebegés című zeneszám azt az állapotot idézi meg, amikor nem tudjuk, merre tovább. („Nem tudom, nem tudom, kezemben van a sorsom. Mennék is, maradnék is…”) A három részből álló, mesélős, magyar és angol nyelvű Nature Boy (Három álom) Eden Ahbez (1908–1995) szerzeményének az átirata – kirakatba helyezi az álmainkat, amelyek utat is mutathatnak. A lemez a szöveg nélküli, énekhangokból álló Hangok a mélyből című dallal zárul.

A Meszecsinka zenéjét – különösen az új stúdióalbumának lényegét – csak akkor értjük meg, ha közös hullámhosszra kerülünk a zenészekkel, ha velük szállunk. De lehet, még akkor sem tárul fel előttünk minden titok. Olyan komoly zenei világ ez, amelyet az együttes már-már tökélyre fejlesztett. (Új Szó)

Puha József

2019. 11. 02. 11:28