A most kiadott Ghosteen című dupla album a gyász következő fázisát dolgozza fel. Ez a korong sem kevésbé fájdalmas. A címe a Ghost (kísértet) és a Teenager (tinédzser) szavak összevonásából született, és arra utal, hogy Nick Cave-nek muszáj hinnie abban, hogy a fia valamilyen megfoghatatlan alakban még mellette van, egyelőre képtelen őt elengedni. A zenész kibeszéli magából a fájdalmait, és próbálja legalább részben elűzni a sötét gondolatokat.

A lemez első, gyerek részében nyolc, a második, a szülői részben három szerzemény hallható. Az örökké tartó hatást Cave egy madártollhoz hasonlítja, amelyet, az elhullatást követően, folyamatosan repít a szél (Spinning Song). „Betegek és fáradtak vagyunk attól, hogy mindent csak annak látunk, ami” – énekli (Bright Horses). Aztán nyugtatja magát, mondván, most alszik, amennyit kell, és idővel felébred, ahogyan ezt a Megváltó tette (Waiting for You). Felbukkannak szökevény hópelyhek (Night Raid), búcsút intő gyerekek spirálalakzatban mennek fel a Napba (Sun Forest), a többiek pedig a Nap körül hajózva keresik őket (Galleon Ship). Megszólal az album címében szereplő kis szellem: „Melletted vagyok, keressél” (Ghosteen Speaks). Az Antikrisztust megtestesítő, a hajósokat elragadó mitológiai tengeri szörny is feltűnik (Leviathan). Cave elmondja, hogy lehet őrülten szeretni valakit, aki nincs (Ghosteen), szó esik messze, sötétben botorkáló emberekről, akikre szükség lenne (Fireflies), végezetül a lelki megnyugvás eljövetelére várásról mesél (Hollywood), arról, ami az első dalban még elérhetetlen. Az utóbbi három szerzemény már a második korongon található.

Nick Cave ezúttal semmit sem ad régi önmagából. Hasonló váltásra egyébként már volt példa a pályafutása során. Hangja viszont még sosem volt ennyire érzelemgazdag, sokszínű, bátran kísérletező. A gyász által beszűkült tudatállapotot kifejező zene lassú, egysíkú. Gitár és dob alig van benne, csak zongora meg zörejek, suttogások és sikolyok.

A Ghosteen az utóbbi évek legszemélyesebb hangvételű nagylemeze. Olyan, mint amikor egy régi ismerősünk a sokadik pohár után, hajnaltájt megnyílik, és feltárja életének titkait: mit érez, mitől fél, miben bízik. A Ghosteen nagyon szép, de iszonyatosan fájdalmas. (Új Szó)

Puha József

2019. 12. 16. 20:16