A Blahalouisiana harmadik, Minden rendben című stúdiólemeze megadja a választ a kérdésemre. Ezt hallva immár kijelenthetjük, hogy a Margaret Island a jelen zenéjét képviseli, a Blahalouisiana viszont inkább a jövő zenéjét játssza, és erősíti azt a jóslatot, hogy az albumok helyett a különálló daloké a jövő.

A Blahalouisiana a székesfehérvári Jacked nevű együttes romjain alakult meg. Ez utóbbi kvintett 2008-ban adta ki angol nyelvű, indie-rockos Stop the Show című nagylemezét. A kezdeti lendület azonban egy idő után kifulladt, a zenekar 2010-ben feloszlott. Mórocz Tamás énekes karrierje a Bermudában folytatódik, a többiek (Jancsó Gábor basszusgitáros, Juhász Ádám dobos, valamint Mózner László és Szajkó András Dániel gitárosok) énekesnővel (Schoblocher Barbara) kiegészülve megalapították a Blahalouisianát. Később egy billentyűs (Pénzes Máté) is csatlakozott hozzájuk. Az együttes a rockos, bluesos, countrys irányból haladva fokozatosan jutott el a mai, indie-popos világához.

A nyolc magyar és két angol nyelvű szerzeményt tartalmazó Minden rendben azután jelent meg, miután több dalt (Nem vagyok egyedül, Nekem az nem elég, Testemnek ha engedem) már megismertünk róla. Ugyanez érvényes a 2016-os Blahalouisiana és a 2017-es Alagutak, fények, nagymamád jegenyéi című albumukra. A második korong egy fiatal felnőtt érzelemvilágát tárja elénk. Az új lemez középpontjában a nehézségekkel teli útkeresés áll, de – ahogy a cím is sugallja – a szövegekben nem lesz úrrá a reménytelenség. A zenei hangzás sajátosan blahalouisianás: funkos, szintis, diszkós – kissé rockos (Minden rendben, Let Them Slide Away), némi nyolcvanas évekbeli behatással fűszerezett (Testemnek ha engedem, Pont ilyen házra), az előzőeknél még több érzelemmel (Innen szép a győzelem, Engem is szélből font, Nem vagyok egyedül, Sun in Francisco) és pörgéssel (Nekem az nem elég, Boldog itthon) átszőtt. A zenekar angol nyelvű zeneszámai legalább olyan ütősek, mint a magyarok.

Az albumot Prágában rögzítették Milan Cimfe segédhangmérnök felügyelete mellett, a masteringet Pavel Karlík végezte, a zenei producer és fő hangmérnök Ligeti Gyuri volt. A felvétel számítógépes technológia nélkül, analóg módon, szalagra készült.

A Blahalouisiana Minden rendben című nagylemeze remekül kifejezi 2019 zenei törekvéseit. Meggyőződésem, hogy évek múlva egyebek mellett ezzel a koronggal fogják prezentálni azt, merre tartott zeneileg és szövegileg a magyar könnyűzene ekkortájt. (Új Szó)

Puha József

2020. 02. 23. 18:44