1996 óta elismert márkanév a hazai elektronikus zene palettáján a Strictly! label. A folyamatos fejlődésnek és a Slam Jr. által készített, a mai napig töretlen népszerűségnek örvendő Trance Symphony mix albumnak köszönhetően, a csapat a 2000-s évtől Warner Music szárnyai alatt működik, megőrizve szuverenitását.

Slam Jr., azaz Zsankó Péter lemezét az ember már örömmel veszi a kezébe is. A látványos piros és narancssárga borító önmagáért beszél, könnyen megtalálhatjuk cd gyüjteményünk forgatagában. De ne a grafikusoknak és nyomdászoknak zengjünk ódákat, hanem sokkal inkább Slam Jr-nak, akinek újfent megint sikerült egy igényes, lazításra és táncolásra egyaránt alkalmas lemezt alkotnia. A cd-n 3 track található, amelyek a valóságban 11 darab számot takarnak, 4-4-3-s felosztásban. Felcsendülnek a korongon Slam Jr és egyéb Strictly! felvételeket is, de főleg külföldi hanganyagok szolgáltatják az album gerincét.

Az első számokat hallgatva hirtelen vízszintben éreztem magam, ahogy egy kis pihenésre vágyva csak felteszem a fülemre a fülhallgatókat, és máris magával repít a zene. Érdemes kipróbálni, aki egy kis ellazulásra, illetve relaxálásra vágyik, annak kitűnő megoldás. Később egyre több táncolható részel fogunk találkozni, de aki igazán magáévá akarja tenni a lemezt, annak érdemes többször is meghallgatni. Egy ilyen összetett kiadvány esetében nem érdemes egyszer végigfutni rajta: türelem kell hozzá, be kell egy kicsit fogadni, és eggyé válni vele. De ne féljen senki, hamar meg lehet érteni a lemezt.

Az előbb a repülést említettem. Egy dzsungel fái között. Rengeteg, az esőerdőkben hallható hanggal, hatással lett tarkítva az alkotás, különleges atmoszférát kölcsönözve a cd-nek. Mindenkinek bátran ajánlom ezt a lemezt, főleg annak, aki kedveli az igényes és összetett elektronikus muzsikát, vagy aki csak egy apró utazást akar tenni a trance és a misztikum világában.

Slam Jr.-t augusztus 29.-én lehet majd élőben is megtekinteni a Singularity 2 party keretében a SAP csarnokban, ahol többek között a Faithless is fellép.

Simon Péter

2002. 08. 25.