Mi is az a klezmer? A klezmer szó a héber eredetű klej és zemer szóból ered, amely egyaránt jelenti magát a hangszert és a hangszeren játszó zenészt is. A klezmerek voltak azok a zsidó muzsikusok, akik eredetileg esküvőkön a zsidó rítusoknak megfelelő szolgáltatást nyújtottak. Később aztán fellépéseik általánossá váltak a különféle rendezvényeken, eljegyzések, fogadások, táncok, bálok alkalmával és a népi ünnepségeken (Hanuka, Purim).
Napjaink klezmer zenéje a XX. század utolsó negyedében indult Amerikából és Izraelből világhódító útjára. Valójában azonban Kelet-Közép-Európában gyökerezik, és a század elején élte virágkorát. A zsidó származású muzsikusok egy része Európából a második világháború és a holokauszt elől az Egyesült Államokba vándorolt, ahol zenéjük magába olvasztotta az amerikai dzsessz, blues és big band elemeit. Ebben az időben a klezmer gyakorlatilag eltűnt Európából. A köztudatban csak 1976-ban az amerikai Klezmorim együttes által lett újra honos.
A klezmer sajátos hangzását az alaphangszerek adják meg: a klarinét, a hegedű, harmonika, zongora, dob, cselló, tuba, nagybőgő, trombita. Ritmus- és dallamvilága igen jellegzetes –ugyanakkor rendkívül változatos is, hiszen a klezmer zene Kelet-Közép-Európában szorosan összefonódott az otthont adó népek népzenei hagyományaival. Az évek során mélyen beleépültek a cigány, görög, román, dél-szláv népzene elemei is, emellett alapvető benne a zsidó nép hagyományos népzenéjén nyomot hagyott arab hatás.
A klezmer zene hazánk talán legismertebb ápolói a Budapest Klezmer Band. A jelenleg héttagú együttest (Jávori Ferenc – zeneszerző, zongora, Fenyő Katalin – hegedű, Kohán István – klarinét, Nagy Anna – tangóharmonika, Tamás Gábor – harsona, Kiss Gábor – bőgő, Végh Balázs – dob, ütőshangszerek) 1990-ben Jávori Ferenc alapította. Az elmúlt évek alatt mind lemezeikkel mind pedig színpadi produkcióikkal számos sikert értek el (pl. Hegedűs a háztetőn). A Győri Balettársulat kísérőzenekaraként idén New Yorkba indultak Purim című előadásukkal, mely az amerikai közönség tetszését is maradéktalanul elnyerte.
A Budapest Klezmer Best Of természetesen válogatásalbum a zenekar kedvenc dalaiból. Többnyire tradicionális melódiák variációi kerültek fel rá, a többi szám pedig Jávori Ferenc saját szerzeménye. Könnyen szerethető összeállítás, ugyanis –néhány szomorkás, lírai melódiától eltekintve- a hallható zene összességében igen vidám, felszabadult hangulatot ébreszt. A klezmerre jellemző mulatós-táncos, pergős ritmusok hatása alól nehéz kivonnia magát a hallgatónak. A jiddis nyelven megszólaló énekek itt-ott borízű előadásmódja továbberősíti ezt a mulatós atmoszférát, szinte szemünk elé tárul, ahogy az ünneplő vendégsereg körülállva tapsolja a középen éneklő fiatalembert. Egy-egy üdítő színfolt a lemezen felbukkanó, népdalokból és komolyzenei művekből becsempészett dallamrészlet, egy ízben még néhány tangós taktus is táncra csalogat. Az album, mint „besztof” érdekes áttekintést ad a Budapest Klezmer Band zenei világáról, igazi kedvcsináló az effajta muzsikához.

Laczkó Krisztián

2002. 09. 12.