Lemezajánlók

Diana Krall: Live In Paris (Verve)

Úgy tud előadni egy dalt, amelyet ezer más énekes milliószor énekelt, hogy a hallgató úgy érzi, először hallja. Példaképei, Dinah Washington, Roberta Flack, Shirley Horn, Aretha Franklin, Sarah Vaughan és Carmen McRae nyomdokaiban halad, elmondható róla, hogy ő a jövő jelképe. Diana Krall hangját aki egyszer hallotta, nem felejtheti.

A kanadai énekes-zongorista hölgy harmincöt évvel ezelőtt igazi zenészcsaládba született bele, hiszen a papa és a mama egyaránt zongorázik, a nagyi pedig egykoron énekesnő volt. Négyévesen kezdte klasszikus zongoratanulmányait, tizenöt évesen pedig már a helyi étteremben játszott standardeket. Később a bostoni Berklee College of Music-ban tanult, majd Los Angelesben Jimmy Rowles zongoravirtuóz növendéke lett. Ő volt az, aki elsőként bátorította Krallt, hogy próbálkozzon meg az énekléssel.
Az énektanulás első évei –ahogy az már lenni szokott– Diana számára is a nagy elődök hangzásának utánzásával telt, aztán végül rátalált saját hangjára. 1996-ban megjelent harmadik LP-je, az „All For You” hozta meg számára a „nagy ugrást”, azóta pedig folyamatosan sikert sikerre halmoz. Ötödik, „When I Look In Your Eyes” című albuma 52 hétig vezette a Billboard jazz listáját, emellett az énekesnő elnyerte érte élete első, a legjobb jazz énekesnek járó Grammy-díját.
Az idén októberben kiadott Live In Paris –ki gondolta volna– élőkoncert anyagát rögzíti: válogatás négy párizsi fellépés repertoárjaiból. Az összeszokott együttesben Anthony Wilson gitáron, John Clayton bőgőn, Jeff Hamilton pedig dobon kíséri a zongorán játszó és természetesen énekelő Diana Krallt. A korábbi lemezek hangzását idéző színfolt a felvételen szereplő „Let’s Fall in Love” és az „I’ve Got You Under My Skin” (ami a korong valódi kis gyöngyszeme), melyekben az Európai Szimfonikus Zenekar csatlakozik az akusztikus jazz-formációhoz, a már megszokottan igényes, visszafogott, érzelmes hangulatot árasztó kísérettel kiegészítve a hangszerelést. Az albumon egyensúlyban vannak a lassú, lírai melódiák és a swingesebb dalok, emellett a feldolgozott örökzöldek szinte a teljes jazztörténetet felölelik. Megszólal többek között Gershwintől a „’S Wonderful”, Joni Mitchelltől az „A Case of You”, vagy a Sinatra által elhíresült „Fly Me to the Moon” című sláger. Mindegyik számban élvezhetjük az énekesnő kifinomult, intuitív, mély érzelmi hátteret sugalló előadásmódját, mely abszolút egyéni stílusával és jellegzetes hangjával párosulva ezúttal is különleges élményt szerez. Nem elhanyagolandó tény, hogy Krall kisasszony virtuóz zongorista, és egyéniségét a hangszeres játékába éppúgy beleviszi, mint az éneklésbe. Kiváló szólókat hallhatunk tőle –és e téren a zenekar többi tagja sem marad el mellette– az élénkebb ritmusú, bluesos lüktetésű dalokban (pl. East of the Sun, ’Deed I Do), és remekel a balladákban is (The Look of Love, A Case of You).
Számomra a Live In Paris Diana Krall legszórakoztatóbb lemeze. Nemcsak azért, mert koncertfelvétel lévén a közönségnek játszik rajta, és az élő előadás hangulatát maga a cédé is hűen őrzi, hanem mert a tucatnyi, igen sokszínű szerzemény során előadótehetségének eddig tapasztalt legszélesebb spektruma tárul fel.