Kevés olyan modern gondolkodású zongoraművész van, aki nem fél megmutatni a hangszerben rejlő avantgard világ bensőséges természetét. Intuitív játékát áthatja belülről fakadó egyénisége. Szaggatott, ugyanakkor koncepciózus vonalvezetése hol klasszikus hangot üt meg, majd egy lélegzetvétel erejéig lelassul, és pillanatok alatt a ragtime verítékes játékába csap át. Ha zongorával festeni lehetne, Vedres egy olyan szomorú álom festményének mozaikját vinné vászonra, amely megfejthetetlen azok számára, akik félnek saját lelkük zugaiban kutakodni. Hogy megértsük rapszódikus játékát, vegyük magunk mellé kedvenc plüssállatunkat, egy bögre teát és halkan indítsuk útjára a lemezt..

A Fohász, Vedres legszebb és legkomorabb számainak gyűjteménye. A művészien megformált tok tartalmazza azokat az eddig kiadatlan kompozíciókat is, amelyeket egyediségük miatt a szerző egyik albumára sem tudta érzelmileg elhelyezeni („Szabad ötletek jegyzéke”). Az első tíz futam Horváth László énekhangjával egészül ki, akivel közösen egyébként az After Crying nevű formáció magját alkotják.

„Fő zenei célkitűzésem az, hogy olyan modern klasszikus mértékkel is értékelhető darabokat írjak, amelyek egyben nem hallgathatatlanok” – írja Vedres. Jaume Pujol, Michael Ezzo és Böszörményi Gergely ajánlásával a lemez méltó arra, hogy helyet foglaljon a műértők polcain.

Ferenczi Attila

2004. 02. 13.