Fodor János és Jancsó Miklós lemeze semmiképp sem nevezhető sikervárományos, eladási rekordokat döntögető lemeznek, de hangulatvilága mindenképp megkapó lesz azok számára akik szeretnének otthon pár meditatív percet eltölteni, egy önmagáért szóló bensőséges zene világában.

Az album kétségkívül nagyon intuitívre sikeredett, a távol-keleti dallammenetek ötvöződése a szerzők önkényes de mindenképp ügyes fogásaival, egy sajátos filmzene-szerű albumban manifesztálódik. A néhol eltúlzott és pátoszosra sikeredett elektronikus orgona futamok a mai zenéhez szokott fülnek szokatlanok lehetnek, de az F&J zenéje nem is a fiataloknak szól. A buddhista meditációk zenéjének újraértelmezése, átgondolása egy az eredetitől távol lévő környezetben, mindenképp merész vállalkozás és lehet, hogy sokak fülét bántani fogja. Jancsóék zenéje leginkább egy olyan szűk etno-zene kedvelőinek készült, akik el tudnak merülni egy elektronikus-autentikus világ ihlette bűvkörben.

A nyugodt, monoton, erőszakos ritmusokat kerülő, (gyökereiben talán a ’80-as évek stílusát is idéző) zenét mindenképp azoknak ajánljuk akik, szemüket lehunyva, halk zenével a fülükben szeretnének barangolni életük (vagy a múlt) egy másik, a valóságban nem létező síkjában.

Ferenczi Attila

2004. 07. 31.