Hosszú ideje, az emberek fejében az „elektronikus zene” kifejezés hallatán, instant, otthon is bárki által megszerkeszthető számítógépes kompozíciókra gondol, ahol az elme helyett a chipek játsszák a főszerepet. A Faithless kitör ebből a bűvkörből, bebizonyítják hogy basszusgitárral is lehet olyan húzós basszusokat, és dobbal is lehet dobgépet megszégyenítő ritmusokat előállítani, hogy beleborzongjon az ember.

A fiatal énekes srác (LSK) hangja szinte csilingel Maxi súlyos szövegelése és teljesen egyedi ritmizálása mellett - és semmiképpen sem alatt – különbözőségükkel egészítve ki egymást. Mindketten maguk írják szövegeiket, két teljesen eltérő formában, két külön part, amely valahol a koncert embertömegétől ihletetten összeér, és ritkán tapasztalható mélyre hatoló harmónia bontakozik ki, amely mind gondolatiságában mind szövegvilágában csak a Faithless-t jellemzi. Önkényes, háborúellenes, békét hirdető propagandaszövegeikkel tették és teszik magukat a köztudat előterébe. A Faithless szeretetről, szerelemről mesél (Miss U Less, See U More), utópisztikus és elborzasztó képet fest jelenről és jövőről (Everything Will Be All Right Tomorrow, In The End), kíméletlen őszinteséggel feszeget olyan emberi léptékű problémákat mint pl. rasszizmus, vagy globalizáció, valószínűleg nem kevés ellenszenvet keltve a parlamentekben pöffeszkedő jóllakott politikusok és a gazdagságuk bűvkörében élő gyártulajdonosok körében (gondolok itt pl. György W. Bokor apánkra akinek Maxi egyik dalát dedikálta – nem azért, hogy jó pontot szerezzen, annyit elárulhatok).

A címadó dal (No Roots) megjeleníti azt a kétségbeesést, és elveszettséget sugárzó fájdalmas életérzést, amiben az új Faithless dalai születtek: „No Roots, No Trees, No Family, No Me” (azaz: Se gyökerek, se fák, se család, se Én), mintegy summázva az album igencsak tartalmas mondanivalóját. A korongon természetesen hallható a videoklippen is nagy port kavart Mass Destruction eredeti és mixelt változata is (talán kevesen tudják, hogy a klip a P*Nut és Sister Bliss készítette remix változara készült – ami nem csoda, hiszen jóval keményebb, pergősebb, és mint az eredeti verzió).

A Faithless minden embernek szól: felhívás, tiltakozás, tüntetés, imádság, könyörgés az élethez, életért, mindez súlyos baszusok, ritmusok, és a trance köntösébe bújtatva. Olyan szöveg és dallamvilág, mely becsmérli és magasztalja az embert amely lassan nyomorba taszítja saját fajtáját. A legkevesebb amit tehetünk, hogy tiszta szívvel, előítéletek nélkül meghallgatjuk miről is szól a No Roots.

Ferenczi Attila

2004. 08. 19.