A csapat végre újra teljes, és vidámabb, mint valaha. A dal a „This Is The World We Live In” címet viseli. A kislemezt az Alcazarized c. nagylemez követi, mellyel újra útjára indul az Alcazar-őrület. Nem értem, miért adtak a korongnak ilyen furcsa címet. Mert a dalok jók, visszaidézik a korábbi diszkókorszakot. Igaz egyediséget nem véltem felfedezni a második korongban sem, ez alól talán egy-két dal („I Love The DJ”; „Lovelife”; „Not A Sinner Nor a Saint”) kivétel. Közepes anyag is lehet jó, pláne ha van rajongótábora, a svéd kvartettnek van.
53 perc és kettő ráadás dal: „Crying At The Disoteque” és azt követő „Here I Am”, utóbbi egy lírai dal és kb 2 percet várhatunk, mire felcsendül, de megéri. Rajongók és nem rajongók: van ebben a kvartettben valami megragadó!

Jónap Tamás

2004. 08. 19.