A tinik elégedettek, a kiadók felfigyelnek, az év végén megkezdődnek a debüt munkálatai. Az album produceri székébe Ian Broudie ült. Broudie nem kispályás, korábban olyan előadókkal hozta össze a popbiznisz mint a másodvirágzását élő The Fall, a lassan klasszikus vonalba érő Coral, a legutóbbi „Who Killed The Zutons” című munkájával nagyot dobó Zutons, a Dodgy, az I Am Kloot vagy épp az Echo & The Bunnymen akik pedig tudjuk kik.

Az album beharangozójának szánt, a Narancsvidék című tévésorozatban is elhangzó „Rock & Roll Queen” tavaly év végén jött ki. A lemez végül idén februárban került a boltok polcaira. AC/DC, The Carpenters, T. Rex, The Beatles, Ramones csak néhány név a srácok közös nagy kedvenceinek listájáról. Punk és pop, glam és rock jól megfér itt egymás mellett.

A „Young For Eternity” címre keresztelt bemutatkozó anyag épp ilyen izgalmas. Az agonizáló The Vines óta soha egyetlen zenekar sem merte ennyire nyilvánvalóan beidézni a Nirvánát. A Subwaysnek azonban ez is jól áll, nem kínos az áthallás. A klasszikusok közül itt a Pixies, a Jam, és a Mudhoney, de az erős Sex Pistols és a britpop hatás is tagadhatatlan. A kortársak közül első blikkre leginkább a Nine Black Alps, vagy a Sons And Daughters juthat eszünkbe. Friss energikus, feszes rock ’n’ roll.

Az akusztikus folk bevezetéssel nyitó később feszes poszt punkba váltó sulykoló ritmusú „I Want to Hear What you Have Got to Say” kiváló kezdés. A Pistols modorában előadott „Holiday” koszos punk attack. A Nirvana, Pixies hatású, éles dinamikai váltásokat csempésző „Rock & Roll Queen” az album legjobbja. A gitárcsipkedésekkel tűzdelt, ska alapra épített „Mary” végén még egy Oasis ízű gitárszóló is becsúszik. Nem kellett volna… A címadó „Young For Eternity” zúzos alter rock, még a jól ismert Cobain féle gitárnyúzás is tetten érhető. „Lines of Light” – akusztikus, pszichedelikus ballada. A gerjedő gitárhangzással játszó „Oh Yeah” egyértelmű Iggy Pop, Patti Smith utalásokkal dolgozik. A nóta recsitatív modorú éneke még a Kings Of Leon déli rockját is beidézi, közvetve utal a Creadence Clearwater Revival Bandre. „City Pavement” – zajos rock. A Gallagher tesók előtt tisztelgő „No Goodbyes” klasszikus britpop felvétel. A szaggatott gitártémát hozó, kvázi akusztikus középrészbe forduló „With You” remek fevétel. „She Sun” ismét egy epikus, zongorával támogatott britpop. „Somewhere” - az album legkidolgozottabb felvétele. Összegző darab. Pixies, Vines, pszichedelikus elszállt énektéma, kis stoner. Komplett idézetgyűjtemény. A váratlan megszakításokkal, profi dinamikai váltásokkal, késleltetésekkel tarkított track leginkább a QOTSA-t idézi. Az albumzáró „At 1AM” egy minden sallangot mellőző gitársikával nyomuló punk. Tökéletes végszó.

A Subways „Young For Eternity” című albumán alig 40 perc alatt végigjárunk mindet, ami az elmúlt 15 évben fontos volt a popban, a grungetól a britpopon át a retróig, és ettől mindenkinek jó.

Radics Gábor

2006. 04. 11.