Rögtön kezdeném azzal, hogy a Garbage nem egy kezdő zenekar, hiszen 1995 óta léteznek, azóta is változatlan felállásban. És ők valóban egy hagyományosan vett zenekar, hisz minden tagja részt vesz a dalszerzésben, és minden tekintetben önmaguk urai a művészi munkálatokban. Lehet hogy a nagy szabadságnak köszönhető az elhúzódó, több mint egy éves stúdiómunkálati idő is. Egy itthoni zenekar ezt biztosan nem engedhetné meg magának. A harmadik albumukat hallgatva feltűnik a stílusok közti kalandozás, és az egészet áthatja egy abszolút modern hangszerelés. Szerintem kissé merészebb, döngölősebb alapokkal az album más dimenziókat is érinthetne, de ezzel kockázatot is vállaltak volna az eladhatóság szempontjából. Így maradt a néhol Roxettes, néhol Cranberries-es vokálozás, erősen Madonnát idéző pop-os hangvétel. Azért itt van például a Parade c. szám, amely húzóssága közelebb áll szerintem a banda arculatához. Több helyen szándékosan visszafojtottnak érzem a gitárok, élő dobok szerepét. Persze a számok így is mind rendesen kidolgozottak (hisz volt rá idejük), szépen szólnak, de kérdéses hogy ezzel a helyenként elringató poppal, olykor zúzósabb rockkal mennyire tudnak egyensúlyt tartani zenéjükben, mennyire tudnak önálló arculatot, hangzást kialakítani, hiszen ez azért fontossá válik a későbbiekben, amennyiben a Garbage névvel évek múltán is találkozni szeretnénk. Az album felvezető “Androgyny” single-je nem véletlen, hiszen nagyon rádióbarát szám, de én inkább az album kezdő dalát tettem volna először kislemezre. A “Shut Your Mouth” egy igazi, eltalált keveréke annak, amit a zenekar képvisel. A CD-n található a dalokon túl egy multimédiás mixer, ahol az album dalait lehet interaktívan kevergetni. Persze ez csak játék, nem egy valódi mixer program, de mindenesetre jó ötlet. Végeredményben a lemez egy rendkívül aktuális hangzású, zenéjű album, kérdéses hogy mennyire lesz időtálló az évek múltán. Sok angol banda nagy hatással volt a világra, azért a Garbage-nak ehhez sokat kell még küzdenie. Persze ha ez nem így lesz, akkor is egész jó kis zenekar ez, jó lemezekkel, nem beszélve a szexi énekesnőről, akiről csak nyaktól fölfelé találtam képet a borítóban. Sajnos. Egész alakos fotók reményében keresd fel a banda home page-ét: http://www.garbage.com

Jónap Tamás

2000. 11. 24.