Nem várta meg aktuális koncertsorozatának végét Alecia Beth Moore, a Funhouse turné ausztráliai bolyongásán két nap alatt rögzítették az énekesnő legfrissebb kiadványát. A show egyértelműen DVD-re kívánkozott, hiszen gigantikus díszletei, tarkabarka jelmezei még színesebbé teszik az amúgy sem szürke slágerparádét, melybe P!nk nem csak saját lemezeiről válogatott.

A cirkuszból, varietéből és vidámparkból színpadra álmodott varázslat tökéletes közeg P!nk előadásához, akinek hangi adottságaihoz, állóképességéhez és profizmusához kétség nem fér. Már a nyitány kiemelkedő: a színpadot takaró vásznon megjelenik az énekesnő és belekezd a Highway To Hell című AC/DC-klasszikusba – az ausztrál metal-banda honfitársai kitörő lelkesedéssel fogadják a feldolgozást! Majd a színpadi kifutón felállított dobozból ki-, illetve felemelkedik az énekesnő, lehull a lepel és elindul a show!
Az áprilisban kislemezen kiadott Bad Influence remek bemelegítés, a 2002-es Just Like A Pill és a 2004-es Who Knew pedig tovább fokozzák a hangulatot. Kell is, hiszen a turnénak címet adó album egyik legzúzósabb darabja, az Ave Mary A a műsor tizenötödik percében veri szét a házat! A háttérkivetítők templomi környezetet kölcsönöznek, majd az angol és amerikai listán is Top 10-es Don’t Let Me Get Me alatt újra koncerthangulatot közvetítenek.

Úgy tűnik, kötelező erotikus betétet is beiktatnia egy XXI. századi énekesnőnek, így fehérneműben és egy kezekkel „felszerelt” szófán csendül fel Divine provokatív klasszikusa, az I Touch Myself, melynek látványát lassításokkal próbálta még tovább nyújtani a rendező.
Bár a fenti közjáték nélkül is teljes lett volna a produkció, a közönséget is megénekeltető, joggal fülbemászó Please Don’t Leave Me igyekszik feledtetni a kényszeredett intim fantáziálást. A további zúzdáról az Ausztráliában és az Egyesült Államokban is platina státust elért kislemez, a U + UR Hand gondoskodik, melyhez világítós kesztyűt húz a vadóc dalos, majd idióta táncbemutatót tart a Leave Me Alone (I’m Lonely) alatt, hogy aztán párnacsatával színesítse a So What című sikert.
A lassú blokkot a zenei rendező, Paul Markovich figyelemreméltó zongoraszólója vezeti fel, egy dal erejéig P!nk is gitárt ragad, akusztikusan szól a Trouble és felcsendül az időnként bekeményedő Led Zeppelin-féle Babe I’m Gonna Leave You is.

Balett-betét andalít, majd az énekesnő légtornász-bemutatóval kápráztatja/sokkolja rajongóit, miközben szól a Sober. A show igazi csúcspontja azonban nem jelenti a buli végét: Queent és Gnarls Barkley-t is zseniálisan énekel a kifogyhatatlan energiájú énekesnő, aki természetesen nem hagyja ki a show címadóját sem.
Ráadásként a jól megszokott Get The Party Started-ot kapjuk, melybe apait-anyait belead a társulat. A végletekig fokozott hangulatot művészi kompozícióval kísért levezetés zárja: a Glitter In The Air szalagos-akrobatikus előadása pazar befejezése a közel kétórás parádénak, melyre joggal lehet büszke a ’79-es születésű előadó.

A dallista-menüpont két további koncertfelvételt rejt, valós 16:9-es képpel, de csak sztereó hanggal. Az extra menüpontban egy bakiparádé és egy zenészek által rögtönzött paródia hivatott bemutatni, mennyire jó buli egy turné. A valóságot viszont a közel félórás dokumentumfilm mutatja: jóga, edzés, légtornászgyakorlatok, hangpróba előzik meg az esti őrületet, s a programsorozat másnap kezdődik elölről…

Az anamorfikus szélesvásznú képhez a sztereó mellett Dolby Digital 5.1-es hangsáv is választható – utóbbival akadtak gondok. A szó szerint hullámzó teljesítményért gyaníthatóan egy technikai beállítás a felelős. Olyan, mintha a rendszer nem engedne a hangerőt egy bizonyos szint fölé emelkedni, így amikor átlépné azt, egyszerűen visszavesz belőle. Így legtöbbször a refréneknél figyelhető meg a kifejezetten illúzióromboló hangerő-ingadozás. Szerencsére a sztereó hangsávnál nem akadtak ilyen problémák.
A valós 16:9-es képarányú látványt a kamerakezelőből rendezővé előlépett Larn Poland dirigálta, pedig egy ekkora bulit jobb lett volna profira bízni. Szó se róla, korrekt iparosmunkát tett le az asztalra és a záró Glitter In The Air előadását bravúrosan tálalta, de a finom nüanszok bemutatása hiányzik, a tempót sem hozták a vágások, és a vizuális trükkökkel is csak a koncertanyag második felében próbálkozott több-kevesebb sikerrel.

A hanghiba egy egész csillagot ront a végeredményen, mert komolyan visszaveti a maximalista énekesnő mesteri produkcióját.

Tracklista
1. Highway To Hell
2. Bad Influence
3. Just Like A Pill
4. Who Knew
5. Ave Mary A
6. Don’t Let Me Get Me
7. I Touch Myself
8. Please Don’t Leave Me
9. U + UR Hand
10. Leave Me Alone (I’m Lonely)
11. So What
12. Family Portrait
13. I Don’t Believe You
14. Crystal Ball
15. Trouble
16. Babe I’m Gonna Leave You
17. Sober
18. Bohemian Rhapdosy
19. Funhouse
20. Crazy
21. Get The Party Started
22. Glitter In The Air

Extrák:
It’s All Your Fault (koncertfelvétel)
One Foot Wrong (koncertfelvétel)
+
Turnén P!nkkel – dokumentumfilm
+
Paródia
+
Bakik

Balajti Péter

2009. 11. 09.