Keserédes melankólia árad az Arcangeli bemutatkozó nagylemezének dalaiból. Ilyen volt, vagy ilyen lehetett a magyarországi századelő muzsikája?! Nos, az Oláh Szabolcs és Uglyay Kovács Levente alkotta zenei társaság nem kutatómunkával gyűjtögetett dalokat, inkább az általuk elképzelt akkori zenei világot valósították meg. Elképzelt, újraálmodott kor, amit a hangszerek, dallamok, dalszövegek, jelmezek, díszletek, megjelenés és megszólalás időutazást mímelő egysége kelt életre. Mindezt tovább erősíti a csapat honlapja és videoklipjei. Kétségtelenül megvan a varázsa az Arcangelinek, s ez nem működne, ha a fiúk nem vennék halálosan komolyan e magukra öltött szerepet. Mégis, hiába a különös hangulat, valahogy túl sok bánat és szomorúság árad a dalszövegekből, ami ilyen mennyiségben képes lelombozni az érzékenyebb lelkületű hallgatót.
Igaz, a borítón jelzett 14 keserédes felvétel után egy 15. tétel is helyet kapott, ráadásul a Ma kezdődik el… egy reményteli hangulatú darab, melyet a refrén, a hangszerelés és dalszöveg mellett tűzijáték-durranások hangjai is ünnepélyessé tesznek. Ilyenből kellett volna még!

S ha, a pozitív és negatív hangulat egyensúlya mellé, az egységességet tovább erősítendő, a dalok egy teljes „sétát” elevenítettek volna fel az öreg Duna partjától egészen a belvárosi kávéházakig, angolparkig, lokálokig, miközben koldusok, polgárok, konflisok, kirakatok, ismeretlen ismerősök, váratlan találkozások adják a témákat és a hátteret.

Tracklista:
1. A Dal
2. Pesti Cinderella
3. A legmélyebb álom
4. Intermezzo
5. Sakura
6. A vén komédiás
7. Adieu L’amour (Claire)
8. Az örök Tonio
9. Még mindig veled táncolok
10. A női szív már csak ilyen
11. Intermezzo
12. Isten útjai
13. Ringlispiel
14. A Dal
15. Ma kezdődik el…

Balajti Péter

2010. 08. 08.