Az énekesnő megtalálta új stílusát: az elektropopos, house-os, dance-es hangzás kitűnően illik Kelis azonnal felismerhető hangjához. DJ Ammo, Benny Benassi, David Guetta és Tocadisco nélkül nem sikerült volna megalkotni ezt a nagyszerű hangzásvilágot. A producerek valóban nagy szerepet játszanak az anyag keletkezésében, de nem sokra mennének a New York-i énekesnő hangja nélkül, sőt, Kelis az albumon lévő összes dalát saját maga írta (társszerzőként ugyan), ez mindenképp elismerésre ad okot.

A ’Flesh Tone’ ugyan csak 9 felvételt tartalmaz, de mind a 9 szinte tökéletes, a többség természetesen pörgős, abszolút megállná a helyét diszkókban. A ’4th of July’ és az ’Emancipate’ a lemez csúcspontjai, viszont valóban az összes dalnak könnyen megjegyezhető, dallamos refrénje van. A ’Song For The Baby’ sikerült talán a legkevésbé jóra, a dal maga nem rossz, de nem igazán illik bele az egész album stílusába, hangulatába.

Kelis erotikus, lágy hangja tökéletesen illeszkedik az elektronikus alapokhoz mindegyik dalban. A számok rádióbarátok, egy kicsit a már említett ’Song For The Baby’ lóg ki a sorból. Az énekesnő tudatosan egy olyan lemezt adott ki, melyet a rádiók bátran játszanak, ne legyen túl ’elektrós’, nehogy száműzzék dalait, mint ahogyan tették azt Madonna ’Get Together’-jével még 2006-ban.

Ugyan idén számtalan előadó rukkolt elő a mára menővé vált elektropop albummal, Kelis azonban jócskán túl tesz az összesen. A hangja az, amitől más, mint a többi, valamint dalszerzőként is zseniális, hiszen tényleg nem sokan tudnak olyan nagyszerű dalokat írni, mint amiket ezen az anyagon találunk.

A közönségnek azonban sajnos nem jött be a stílusváltás. Pontosabban még mindig nem jön be nekik Kelis. A 2006-os ’Kelis Was Here’ gigantikus bukását is sikerült túlszárnyalnia a New York-i előadónak: Angliában a 46., az USA-ban a 48. hely volt a lemez csúcspozíciója, majd szélsebesen el is tűnt mindegyik eladási listáról. A promóció lehetett volna erősebb, de gyengének sem lehet mondani, hiszen 5 amerikai showműsorban is élőben került előadásra a második kislemezként kiadott ’4th of July’. Angliában alig reklámozta Kelis új lemezét, talán Will.I.Am kiadójának csak ennyire futotta. A ’Flesh Tone’ csalódást keltő kereskedelmi szereplése után kérdéses, hogy Kelis marad-e Will.I.Am cégénél, a ’will.i.am music’-nál, vagy kevesebb mint egy év után ismét menesztik, ahogyan tették azt tavaly a ’Jive’-nál. Én még látok benne potenciált, csupán a promóció mennyiségét kellene megemelni, és gondoskodni kellene arról, hogy az énekesnővel többet foglalkozzon a média, hiszen ez csak jót tenne karrierjének.

Megjelent: 2010. július 6. (US)
Stílus: Elektronikus, pop, dance, house
Hossz: 37:41
Kiadó: will.i.am music, Interscope
Kislemezek: "Acapella" (megjelent: február 16.), "4th of July (Fireworks)" (megjelent: június 8.), "Scream" (a jövőben)

Tracklista:
1. Intro
2. 22nd Century
3. 4th of July (Fireworks)
4. Home
5. Acapella
6. Scream
7. Emancipate
8. Brave
9. Song For The Baby

Luxi

2010. 08. 15.