Vagy fél tucat ismerősöm zengett már dicshimnuszt a soktagú Besh o droM zenekarról, s kezdett nyomasztóan cikissé válni, hogy én csak két-három felvételét ismertem, ezért egy este végighallgattam a repertoárját, és ez idő alatt a csodálójává, rajongójává is váltam. Akkor már négy nagylemeze volt… A munkásságával napokig tátott szájjal ismerkedtem, közben a lábam egy pillanatra sem állt le az egyedi hangszerelésű, javarészt pörgős, táncos, energiadús muzsikává alakított tradicionális dalok hallatán. Aztán hetekig az együttes több mint fél évtizedet felölelő munkájára aludtak el és ébredtek a szomszédaim, ügyelve arra, hogy mind a négyet, a 2000-es Macsó hímzés, a 2002-es nekemtenemmutogatol!, a 2004-es Gyí! és a 2005-ös Ha megfogom az ördögöt... címűt is jól megismerjék. Sajnálom, hogy nem a megjelenésükkor fedeztem fel a hanghordozókat. Mekkorát szólhatott az ilyen egyedi zenei kultúrmix, mondjuk, az évezred első éveiben!

Zenei világunkban újat kitalálni szinte képtelenség, így az utóbbi években azok a zenekarok válnak stílusteremtőkké, amelyek különböző, látszólag akár egymásnak idegen stílusok, stíluselemek vegyítésével próbálkoznak. A Besh o droM közéjük tartozik. A népzenét nem zárt térnek, hanem izgalmas játszótérnek tekinti. A magyar, balkáni, cigány, közel-keleti és egyéb népzenét ötvözi a saját szájíze szerint. A tradíciók szabadon keverednek egymással és a modern zenei elemekkel, hatásokkal. Az együttes egy képzeletbeli zenei világot teremt, ahol egyesek a képükre formálják mások zenéjét a sajátjukkal való ötvözéssel, s az is megengedett, hogy az idegen zenét szabadon használják, alakítgassák.

A Besh o droM 1999-ben alakult, nevének jelentése lovári cigány nyelven: Üld meg az utat! (mint a lovat szokás). A tagok különböző stílusirányzatokból érkeztek, a népzene mellett a dzsessz, a funky, a rock, sőt a punk felől is. Ez a sokszínűség rányomja a bélyegét a formáció repertoárjára és izgalmasabbá teszi azt. Többen már korábban is dolgoztak együtt, a két frontember, a fúvós hangszereken játszó Barcza Gergely és a derbukás, kannás, dobos, énekes, Pettik Ádám a Tükörország, valamint a Sógor kóma zenekarokban.

A bemutatkozó, Macsó hímzés című album egyik csúcspontja a Space Maudi című zeneszám, amely a Space Besh o droM elektronikus hangzására épül. Az együttes egykori, bővített felállású alprojektje K-Roy dobprogramjaival és DJ Mango szkreccseléseivel még modernebb, bulisabb zenét játszott. Ez a vonal a második, nekemtenemmutogatol! című nagylemezen K-Roy tragikus halálával nem folytatódott, de DJ Mango ezen is szerepel, nemcsak skreccsel, hanem a Csujogató című dalban elrappeli a maga által írt és népköltésekből összeállított mondandóját. A második korong új felállásban készült, például Szalóki Ági énekesnő sem hallható rajta. A zene jobban felöleli a világot, a zenészek egyiptomi, libanoni, afgán és örmény dallamokat is használnak a korábbi balkáni, cigány, közel-keleti dallamok mellett, és az erdélyi tájegységekből is gazdagabb a merítés. A harmadik, Gyí! című albumra visszatért Szalóki Ági, és egy másik kiváló énekesnő, Miczura Mónika is énekel rajta. Egyebek mellett ütős gitárjátékkal, dobbal, derbukával, kannával, szaxofonnal, furulyával és trombitával felépített, dzsesszrockos és folkrockos alapú, posztmodern balkáni hangzás jellemzi. A negyedik, Ha megfogom az ördögöt… című nagylemezre felkerült az Amikor én még kissrác voltam című felvétel az Illés előtt tisztelgő korongra készült zseniális átdolgozása – a beatkorszak slágere balkáni dallá alakult.

Bizonyára a CD-piac haldoklásával (is) magyarázható, hogy a zenekar jókora késéssel, csak idén rukkolt elő az ötödik, Kertünk alatt című albumával. Megújult hangzás és megújult hangszerpark jellemzi a lemezt. Moldvai, mezőségi, őrkői dallamok találkoznak szerb, makedón, román dallamokkal, és felcsendül egy dél-indiai is. A tíz plusz egy szerzeményből (a Túl e vizen két változatban szerepel rajta) ismét határtalan energia árad, miközben elektronika és rock forr bennük. A dalok végig maximumon pörögnek, azt sugallva, hogy a korábban vázolt képzeletbeli zenei világ tagjai úgy tudnak mulatni, mint senki más.

A CD-ajánló végén vissza kell kanyarodnom a bevezetőben említett hiányosságomhoz. A Besh o droM repertoárját ugyan már tökéletesen ismerem, élőben viszont még nem láttam az együttest. A koncertjei tutira élményszámba mennek, ahol bizonyára még a magamfajták is táncra perdülnek, mit sem törődve azzal, hogy valójában táncolni sem tudnak… (Új Szó – Szalon)

Puha József

2011. 08. 25. 8:11