Britney Spears szeptember 30-i budapesti fellépésén akkor ért az első kellemetlen meglepetés, amikor a koncert hivatalos kezdetekor az Arénában körbenézve azt láttam, hogy a küzdőtéren – a színpadhoz legközelebb eső részt kivéve – lézengenek az emberek és kínosan sok az üres szék szinte minden szektorban. Az előzenekar a Destinee & Paris volt, akik megtették, amit megkövetelt a haza és nem mellesleg jár nekik egy hatalmas piros pont a Gnarls Barkley-féle Crazy és a Rolling In The Deep egyvelegéért, amit teljesen korrekt módon adtak elő közösen.

Miután Ők lejöttek a színpadról, 25 perc szünetet követően a színpadra lépett Britney Spears és a Hold It Against Me-vel megkezdődött a Femme Fatale turné budapesti showja. A koncert első negyedében még nem zavart, hogy néha indokolatlanul hosszú a dalok közti leállás, amit ugyan ügyesen kitöltöttek rendkívül látványos és tisztességesen kitalált kisfilmekkel (az egyikben Will I Am is felbukkant), de ez végül az egész fellépést végigkísérte, ez volt, ezt kellett szeretni. Viszont mindezt azonnal meg is bocsátottuk, mert az átvezető filmek után mindig egy külön világot varázsoltak a színpadra, a látvány nagyon rendben volt, azzal nem volt semmi baj. Volt például fáraós és hajós koreográfia a Gimme More-nál, a How I Roll közben pedig egy autót is betoltak a színpadra, rajta egy székkel, amihez odabilincseltek egy magyar pasit, akit felhívtak a közönségből. Ez a rész kifejezetten jó volt, az összképen csak a szerencsés (?) pasi rontott, aki amikor Britney néhány centire vonaglott tőle, olyan képet vágott, mint az átlag magyar polgár, amikor bejelentik a megszorításokat. Pedig Spears még bele is ült a nyakába, ez azért annyira nem lehetett rossz.

Britney Spears egyébként semmit nem vitt túlzásba, a koncert elején kifejezetten fáradtnak tűnt, sokszor feltűnően nem együtt táncolt a többiekkel. Vele ellentétben viszont a táncosok mindent kiadtak magukból, ők csillagos ötösre vizsgáztak Budapesten, az egyikük például többször megcsinált csont nélkül térdelő helyzetből egy hátraszaltót, ami nem kispálya. Szintén látványos volt, amikor a Don’t Let Me Be The Last To Know közben az énekesnő méterekkel a színpad felett egy hintán lebegett, melynek alján az egyik táncosa kötelekbe kapaszkodva akrobatikus mutatványokat mutatott be, szintén a levegőben.

Érdekes volt, hogy a korábbi dalok sokkal jobban működtek, mint az újak. Átdolgozva, áthangszerelve szólalt meg többek között a Baby One More Time, az I’m a Slave For You és a Womanizer, legutóbbi remixe zseniális volt, ezeket a budapesti közönség sokkal jobban szerette, mint a Femme Fatale című album egyébként nagyon jó dalait.

A két ráadás felvétel a Toxic és a Till The World Ends volt. Számomra ez utóbbi, az utolsó dal mentette meg a koncertet, ez nagyon egyben volt. A végén Britney egy emelvényről beszállt egy, a levegőben függő apró kapszulába, kihúzták alóla az emelvényeket, Britney ott állt egyedül a levegőben angyalszárnyakkal, mögötte vízesésként ható fényzuhatag, ez döbbenetesen jól nézett ki, ennél a résznél, az utolsó refrénnél állva tapsolt mindenki.

Britney Spears második budapesti koncertje viszont ezzel együtt is csak kb. 60 százaléka volt annak, amit például Lady Gaga csinált tavaly novemberben az Arénában. Nem volt vele baj, nem volt rossz, csak hiányzott belőle valami.
A fotókért köszönet Dudás Ernőnek.

2011. 10. 04. 14:43