Elsőre furcsa, de meg lehet szokni – gondoltam, de tévedtem. Ezt a lemezt nem lehet megszokni. Próbáltam ráhangolódni, átadni magam a daloknak, amikor azon vettem észre magam, hogy beleszerettem Magdi fájdalommal átitatott hangjába, zenei világába. Menthetetlenül. S egy kicsit meghaltam. Újra meg újra.

Úgy tűnik, Geszti Péter nem csak önmagát tudja kitalálni! Rúzsa Magdi Magdaléna Rúzsa című estjének dalai hiába fülbe valók, szíven ragadnak. Igaz, első hallgatáskor erre a negyedik tételnél döbbentem rá, ekkor hasított belém a fájdalommal teli döbbenet. Másodszorra már magával ragadt a nyitódal, a Ha valakit elfúj a szél című Sáfár József szerzemény, amihez tökéletesen passzol a Vágy, holott e tangó eredetileg egy Cirque du soleil-nóta, melyhez – akárcsak az Alegría/Magyarország esetében – Geszti Péter írt magyar szöveget.
A mosolyt hozó, balkáni hangulatú Surda-dalt eredeti szöveggel énekli Magdi, hogy aztán eltörjön a mécses: a Beteg világ a Tears For Fears-féle Mad World olyan könnyfacsaró újraértelmezése, hogy innentől kezdve hiába a lemezborítón kiemelt Gábriel című dal, ez a katarzis. Geszti törékeny-fájdalmas szövegét Rúzsa kisasszony úgy énekli, hogy megszakad a szív.

Fájdalmat persze lehet könnyedén is tálalni, ahogy Edith Piaf klasszikusa, a félreérthető című könnyed sanzon, a Je ne veux pas travailler (Nem akarok dolgozni) teszi, ami valójában nem munkakerülő induló, hanem egy dal a csalódásról – a refrén valahogy így szól: Nem akarok dolgozni és ebédelni sem, csak őt feledve füstölni, igen.

Egzotikus lüktetést, vonósokat és fúvóst kapott Cyndi Lauper Time After Time-ja, mely e különleges hangszerelésnek köszönhetően passzol a repertoárba, ahol Edith Piaftól több dal is elfér, így a filmcímet is megihlető La vie en rose (Rózsaszínben a világ), melynek ismertsége vetekszik a lemezt záró Non, je ne regrette riennel (Nem, semmit se bánok). De addig még jön egy kis temperamentumos dél-olasz standard, az eredeti nyelven felcsendülő Una notte a Napoli, azaz Egy éjszaka Nápolyban, a vidámságot nélkülöző magyar katonadal az első világháborúban megsebesült Pápai Molnár Károlytól, a Nem látlak többé.
Majd a lemezborító elején is kiemelt Gábriel andalít: a sikerdalt Magdi kolléganőjétől, a horvát Doris Dragoviæ-tól kölcsönözte, aki annak idején szintén indult az Eurovíziós dalfesztiválon. A Búcsú Budapesttől az első magyar musicalből, az Egy szerelem három éjszakájából való, amit a Mekk mester főcímdalát is jegyző Ránki György írt, ám az újabb kis halálról A száj, a szem, a kéz gondoskodik, ami után kifejezetten jól esik az a pár másodperc csend…

Rúzsa Magdi nem csak új arcát, de új oldalát is megmutatja 2011-es nagylemezén, mely az azonos című önálló estjének dalait tartalmazza. E tételekkel pedig érdemes vigyázni, mert harmincon túl nehéz nekik ellenállni, a belőlük áradó hangulat pedig megragadja az embert, és nem engedi!

Tracklista:
1. Ha valakit elfúj a szél
2. Vágy
3. Adio
4. Beteg a világ
5. Je ne veux pas travailler
6. Time After Time
7. La vie en rose
8. Una notte a Napoli
9. Nem látlak én többé
10. Gábriel
11. Búcsú Budapesttől
12. A száj, a szem, a kéz
13. Non, je ne regrette rien

Balajti Péter

2011. 12. 19. 23:32