Miután 1994-ben a Sex Action az akkor Diákszigetnek nevezett fesztivál idején nevet változtatott, majd 1995-ben Mátyás Attila és Zana Zoltán is elhagyták a zenekart, a szólókarrier útját választva, csapat feloszlott, s úgy tűnt a motoros rock befejezte földi pályafutását kis hazánkban, a Sex Action-höz méltó utánpótlás nem lévén. 2004-ben egy igen jóra sikerült Szasza-féle születésnap eredményeképpen a csapat tagjai úgy döntöttek, belevágnak – kijátsszák a kijátszatlant.

Az „első” album (borítón a halálfejes bohóccal) valójában a régi számok gyűjteménye, amolyan Best of Sex Action – 20.th. century – amelyek az új évezred technikai és masteringelési skálájának igen széles tárházának igénybevételével kerültek fel a kiadott albumra. Kétségkívül nem szól olyan tisztán, nincs úgy összeérve, mint egy manapság megszokott zene, nyers hangzása, Szasza cudarul rekedt hangja, Zoli dobpüfölése, Somlyai Miki alapja és Attila masszív szólói úgy duruzsolnak mint anno – recseg is, talán nem is olyan dinamikus, de elsöprő energia van benne, mind a zeneileg, mind a „fülledt erotikával” igencsak telített szövegekben. A Sex Action a magyar dirty-rock korszak egyetlen túlélője; Az elsuhanó aszfalt életérzése hazai módra is kifogástalanul cseng - becsüljük meg őket ezért.

Ferenczi Attila

2004. 12. 20.