A német nyelvterületet leszámítva érik a nagy bukás, pedig az együttes a visszatérése óta a fesztiválok fő fellépője.

A floridai Limp Bizkit 1997 júliusában adta ki az első stúdióalbumát, amit 1999 júniusában követett a második. A szakma szerint a korongokkal új stílust teremtett. A formáció a 2000 októberében megjelent, a kritikusok által már felemásan fogadott Chocolate Starfish and the Hot Dog Flavored Water című stúdiólemeze idején állt a pályája csúcsán. 2001-ben Wes Borland gitáros búcsút intett társainak. A 2003-as, mérsékelt sikerű Results May Vary című korongot követő, 2005-ös, hét dalt felvonultató The Unquestionable Truth (Part 1) című minilemez már hatalmasat bukott. A zenekar ezután felfüggesztette a működését. Fred Durst énekes a filmiparban próbálkozott, rendezőként és színészként egyaránt, de nem járt sikerrel. Az újjáalakuláskor Borland is csatlakozott a többiekhez. Elmondásuk szerint sokkal jobban utálják és unják a keményzene mostani képviselőit, mint egymást, ezért tértek vissza.

A Limp Bizkit új albuma nem kapott rossz kritikát. Nem divatújító, a zenészek ezúttal sem győzik meg a hallgatót a tehetségükről, a szövegek is felejthetők, a groove-os elemekkel vastagon megpakolt nu metal azonban még 2011-ben is hasít. Ennek ellenére a CD csak a németeknek jön be, a német eladási listát két hétig vezette, Ausztriában és Svájcban a második helyig jutott. A brit listán a második héten a harmincadik helyről a 72. pozícióba hátrált, s a héten már nem szerepel a hetvenöt legkelendőbb nagylemez között. Az amerikai rangsorban a 16. helyről az 56. helyre esett vissza, onnan újabb ötven helyet zuhant, így a 106. pozícióban található.

Puha József

2011. 07. 23. 8:36