Általában nem szoktam jót mondani a magyar lemezekről. Viszont most megteszem, az együttes CD-jéről csak pozitív dolgokat lehet mondani. Az énektudás remek, a dalok szerkesztése kiváló. A két srác tényleg minden beleadott. Igaz, ez a nemrég megjelent „Te vagy a nyár” c. maxin is erősen érződött. De egy kislemez még önmagában nem garancia arra, hogy a nagylemez is jó lesz, most ez is bejött. A csapatot Kiss Gábor és Éliás Gyula alkotja, mindketten már régóta benne vannak a popzenében, de az igazi áttörést a Staff megalakulása jelentette. Az a baj kis hazánkban, hogy a tehetséges embereket nem karoljuk fel, nem vesszük észre, csak olyanokkal foglalkozunk, akik már ismertek, vagy akiket jól el lehet adni. Kérdem én, erről szól a zene? Erről csak a biznisz szólhat, ami persze, hogy kell, de azért figyeljünk oda a többi dologra is. Úgy látszik a kiadó felfigyelt, ennek örülök. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy az együttest pár hónap múlva úgy elfelejtik, ahogy van, miközben ilyen V-Tech és Splash féléket orrba-szájba nyomnak. Mindegy, nekem tetszik a Staff lemeze, és biztos vagyok benne, hogy sokaknak tetszeni fog, akik az igényes, és hangsúlyozom az igényes zenét, szeretik, meg fogják venni a korongot. Egyébként már herótom van a sok számítógép kreálta csapattól, mert a zene nem arról szól, hogy ki milyen jól tud tátogni, miközben hangját egy gép keveri. Ugyan má’. No, de térjünk, vissza a tárgyalt lemezre, 11 remek dalt hallhatunk, a „Te vagy a nyár” egyfajta keretté alakítja a korongot: ezzel kezdődik és ezzel is, végződik, igaz utóbbi esetben már egy remix formájában. A lemez másik kiemelkedő dala a „Ez nem sláger”, a címmel ellentétben nagyot fog robbantani, rádiók készülhettek, hogy játsszátok a maxit. A felsoroltak mellett még találkozhatunk kellemes és érzelmes balladákkal is. A majdnem egyórás anyag önmagért beszél. Gratula! Kedves zenebarát, ha kihagyod a CD-t, egy popzenei élményt veszítesz!

2000. 05. 25.